A kormánynak elvileg erősítenie kellene az Országos Bírói Tanácsot, hogy hozzáférjen az uniós pénzekhez. A törvénytervezetből mégsem ez látszik.
Látszólag egész jól teljesítenek, de az apró betűs részeken elhasalnak. Az OBT továbbra se tudná ellátni a feladatát, még tíz év múlva is újabb alkotmánybírók ejtőernyőznének a felhígított Kúriára, Varga Zs. András élete végéig a Kúria elnöke maradhatna.
Körvonalazódik a következő hónapok egyik legnagyobb konfliktusa. Brüsszel komoly bírósági reformokhoz is köti a befagyasztott pénzek felolvasztását, a változás az Országos Bírói Tanács hatásköreinek jelentős bővítését eredményezheti, véget vetve például Varga Zs. András Kúria-elnök túlhatalmának. Vagy akár a pozíciójának. Az OBT sajtóreggelijére Varga nem ment el, és a vele összhangban az OBT-tagokat betámadó kormánymédia is távol maradt.
Egy új kormányrendelet szerint a Kúria elnökét is beemelték a védett személyek listájára.
A Kúria helyben hagyta a másodfokú ítéletet arra hivatkozva, hogy a Magyar Nemzet újságírója csak a véleményét nyilvánította ki a Labriszról, és Magyarországon véleménynyilvánítási szabadság van.
Korábban azt is kijelentette, hogy politikai szereplőnek tartja a nagykövetet.
Az 1944 novemberében kinevezett, később Németországba menekült Szemák Jenő fotója nemrég visszakerült a falra.
A miniszter szerint az Országos Bírói Tanács továbbra sem vétózhatná meg a Kúria elnökének kinevezését.
Sajátos ívet lát a kormánymédia támadásaiban.
De nem úszta meg. Az államilag kitüntetett Kovácsról kimondta a Kúria, hogy 2017-es írásban szándékosan rágalmazta meg Czeglédy Csabát.
Inkább gyere haza, Béla.
A Kúria költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás vétségében is bűnösnek találta.
Szalay Péternek lejár a mandátuma a testületben. Patyi mehet a helyére, Szalay meg a Kúriára.
Figyelemmel kísérik a helyzetet.
A bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint riválisa.