Az időzítés beszédes: pár órával azelőtt történt mindez, hogy a müncheni csúcson a békéről tárgyalnának az amerikai delegációval.
Az új amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy az USA már „elsősorban” nem az európai biztonságra összpontosít, így Európának kell átvennie a vezetést Ukrajna védelmében, és a GDP 5 százalékát kell védelemre fordítaniuk. Aztán Trump felhívta Putyint, előbb, mint Zelenszkijt.
Az amerikai elnök az orosz után az ukrán elnökkel is telefonált.
A csatorna fontos a kínai kereskedelem számára, így Trump törekvései, hogy Amerika visszavegye a régió ellenőrzését, nem meglepő módon ellenérzéseket váltottak ki.
Mire a csatorna üzemeltetője közölte, hogy dehogynem.
Guatemala mint „biztonságos harmadik ország” hajlandó fogadni az USA-ból olyanokat is, akik más országokból származnak, hogy az USA költségén visszajuttassák őket a hazájukba.
„Mostanra ezt mindenki felismerte, állami szinten is” – mondta az orosz külügyminiszter.
A fejlesztési ügynökség „nem működőképes” a külügyminiszter szerint, mert nincs összhangban az amerikai érdekekkel.
Az EU-s főképviselő már nagyon várta a beszélgetést, Rubio még Szijjártóval is hamarabb beszélt, mint vele.
Vang Ji helyretette Marco Rubiót.
Felülvizsgálják a kifizetéseket, hogy összhangban vannak-e Trump politikájával.
A korábbinál még inkább Trump személye lesz a meghatározó a külpolitikában, impulzív viselkedését aligha fogja bármi jelentősen korlátozni. Ehhez az amerikai elnöknek kül- és hadügyi kérdésekben széles jogköröket biztosító alkotmányos rendszer is hozzájárul.
Leavitt már az első Trump-adminisztrációban is dolgozott.
A legfőbb ügyész a szexbotrányokba keveredett Matt Gaetz, és tényleg Rubio lesz a külügyminiszter.
Marco Rubio külügyminiszter, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó lehet, ami Izraelnek – és talán az oroszoknak is – jó hír, ám az ukránoknak sokkal kevésbé. Hogy Orbán Viktor számára mit jelenthet mindez, még nem egyértelmű.