Kína reméli, hogy Panama megszabadul a külső beavatkozástól, és helyes döntést hoz az Egy övezet, egy út kezdeményezésben való részvételével kapcsolatban, közölte a kínai külügyminisztérium pénteken. A külügyi szóvivő azt mondta, Kína határozottan ellenzi az Egyesült Államok fellépéseit, amelyek során nyomásgyakorlással és kényszerítéssel próbálja befeketíteni és szabotálni az Egy övezet, egy út kezdeményezés együttműködéseit.

Donald Trump beiktatása után a 19. század végének külügyi módszereit megidézve bejelentette, hogy visszavenné a Panama-csatornát Panamától, és azt sem zárta ki, hogy katonai lépésekhez folyamodna. Trump szerint Amerikának a gazdasági biztonság megőrzése miatt van szüksége a területre – ahogy Grönlandra is.

José Raúl Mulino panamai elnök Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel való találkozóján vasárnap azt mondta, országa nem fogja megújítani a kínai kezdeményezésben való együttműködését Pekinggel. A kínai külügy most sajnálatát fejezte ki a döntés miatt.

„Az Egy övezet, egy út projekt egy gazdasági együttműködési kezdeményezés, mely több mint 150 ország, köztük nem kevesebb mint 20 latin-amerikai ország számára hozott kézzelfogható eredményeket. A Kína és Panama közötti, a kezdeményezésen belüli együttműködés az elmúlt években szintén eredményes volt” – mondta a kínai külügyi szóvivő.

Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön közölte, az amerikai kormány hajói mostantól díjfizetés nélkül haladhatnak át a Panama-csatornán. A minisztérium szerint ezzel évente több millió dollárt takaríthat meg Washington. A csatornát üzemeltető társaság még aznap közölte, nem terveznek változtatni a díjazási szabályaikon.

A csatornát nagyrészt az Egyesült Államok épített, és évtizedcekig ellenőrzése alatt tartotta a környező területet. A közös igazgatás időszakát követően 1999-ben adták át a csatorna teljes ellenőrzését Panamának. Trump szerint ezt vissza kell venni.

Selyemút

A Foreign Policy szerint Kína évek óta a csatorna feletti ellenőrzés megszerzésén dolgozik, a 2013-ban meghirdetett Egy övezet egy út (más néven Új Selyemút) keretében. A programmal Kína a G7-ek befolyását igyekszik csökkenteni úgy, hogy a világ számos országában finanszíroz infrastrukturális beruházásokat, de a kritikusok szerint legtöbbször a beruházó államokat súlyosan eladósították.

Ráadásul az is felmerült, hogy az Új Selyemút hozzásegítheti Kínát érzékeny technológiák, illetve fontos infrastruktúra megszerzéséhez, és egy Kína-központú kiterjedt befolyási övezet jöhetne létre. Gyakorlatias megközelítésben a program azt képviseli, hogy a lehető legtöbb kereskedelmi utat kell kiépíteni védekezésképp az előre nem látható fennakadások ellen, írtuk korábban a vörös-tengeri kereskedelem gázai háború miatti akadozásával kapcsolatban. (via MTI)