Az apáknak a mostani 5 helyett a legalább 10 fizetett szabadnap járna.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség azt írja, a 2019-es EU-s irányelv bevezetésének határideje most járt le. Amíg Ausztriában 30 napot adnak az apáknak, Magyarország az 5 szabadnappal a sor végén áll.
Összeszedtük, melyik szakmák és hogyan lehetnek érintettek.
Indul a 444. oldal, új, kéthetente jelentkező könyves podcastunk. Az első rész az önkizsákmányolásról, a hiperfigyelemről és A kiégés társadalmáról.
De az is lehet, hogy a legalább részben otthonról dolgozás annyira része lett a kultúránknak, hogy ezt a trendet már egy világválság sem fogja visszafordítani.
Megöli-e a kreativitást a Zoom? A távmunka radikálisan felforgatta sokak életét, de a következményeit csak mostanában kezdjük megismerni.
A 100 éves Walter Orthmann ezzel bekerült a Guinness Világrekordok könyvébe.
Ha az ovisokat is számolnánk, akkor még többen lennének.
Világszerte egyre több embert ér el a munkaellenes mozgalom, aminek célja már nem pusztán a munkakörülmények javítása, hanem a munkaalapú társadalom megszüntetése. Hiszen nem állapot, hogy folyamatosan dolgozunk, miközben egyre többet követelnek tőlünk és egyre rosszabbul érezzük magunkat. Nem ezért vagyunk ezen a világon.
A sorok között kiolvasható a válasz: azért, mert óriási, eszetlenül nagy király!
De az infláció miatt ebből csak a töredékét lehetett érezni.
A kivonulások óta kevesebb figyelem jut Afganisztánra, pedig a tálibokkal kapcsolatos félelmekből sok minden valóra vált. A nőket szisztematikusan tüntetik el a közéletből, korlátozzák az oktatást, a munkavállalást, üldözik az aktivistákat. Mindössze arról adtak ki rendeletet, hogy a nő nem vagyontárgy.
Az új tálib vezetés nagy erőkkel próbálja azt sugallni a világnak, hogy már felvilágosultabban állnak a nőkhöz, az elfoglalt területekről érkező beszámolók viszont ugyanolyan szigorú tilalmakról szólnak, mint a '90-es években. Az afgán lányok és nők pedig eközben teljes joggal érzik úgy, hogy a világ számára hirtelen már nem is olyan fontos az ő egyenlőségük.
Négy évig folyt a kísérlet állami intézmények dolgozói között: a produktivitásuk megmaradt, a stressz-szintjük viszont csökkent.
A programot azért indították el, mert „a menekültek integrálása fontos része” az esélyegyenlőségi tervükben vázolt közösségi szerepvállalási törekvéseiknek.