A 444 cikkére Szabó Bence is reagált, Fürcht ugyanis azt írta a lemondásáról szóló dokumentumban, hogy utólag úgy látja, „Szabó Bence r. szds-nak igaza volt abban, hogy nem az ügyészségen tett feljelentést”.
Fürcht Pál júniusban mondott le a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről. A 444 megszerezte a döntésének az írásos indoklását: a volt főügyész informális, azaz írásban visszakövethetetlen nyomásgyakorlásról, III/III-as módszerekről, a Tanú című filmbe illő történetről ír, elsősorban az aranykonvojügyet és a „Gundalf-ügyet” illetően.
Végkielégítést nem kapott.
A találkozót a köztársasági elnök kezdeményezte.
Birtokunkba jutott egy belső ügyészségi e-mail, amit a KNYF-től küldtek az időközben lemondott legfőbb ügyésznek az aranykonvojügyről. Figyelmeztetik benne, hogy valaki egyszer közelebbről is megnézi a történetet, az ő felelőssége is napirendre kerülhet.
Aztán mutatott egy rakás grafikont az üzemanyagárakról.
Nagy Gábor Bálintot ugyanazon a napon választották legfőbb ügyésznek, mikor Polt Pétert alkotmánybírósági elnöknek. Szinte egyszerre távoznak, igaz, Polt nem magától.
Nagy Gábor Bálint megbízatása 2026. augusztus 25-ével szűnik meg. Magyar Péter miniszterelnök ezzel a kérdéssel reagált: „Uraim, ki lesz a következő?”
Többek között az aranykonvoj ügy miatt.
Pedig meg tudnák oldani házon belül is.
Máshol nyomja a kormány a rendszerváltást, a bíróknak maguknak kéne megoldani.
A Központi Nyomozó Főügyészség eddigi vezetője a távozást azzal indokolta, hogy nézeteltérése volt a Legfőbb Ügyészséggel az úgynevezett ukrán aranykonvoj ügyében.
És a mostani kormánnyal sem tartanak. Azután adtak ki közleményt, hogy az ukránok ügyvédje lemondásra szólította fel a legfőbb ügyészt.
Az ügyészség függetlenségébe és törvényességi felügyeleti szerepébe vetett közbizalom helyreállítása érdekében szólították fel távozásra Nagy Gábor Bálintot.
Támogatja az Európai Ügyészséghez való csatlakozást és a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítását.