Laczó Adrienn és Horváth Lóránt, az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvédek azzal a kéréssel fordultak a köztársasági elnöki feladatokat ellátó Forsthoffer Ágneshez, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész hivatalvesztésének kimondására irányuló eljárást.
Laczó a Facebookon azt írja, hogy erre akkor van lehetőség, ha a legfőbb ügyész neki felróható okból nem tesz eleget a megbízatásából eredő feladatainak, vagy ha más módon tisztségére méltatlanná vált. Az ügyvédek szerint ez több esetben is megvalósult.
Egyrészt szerintük az aranykonvoj ügyben a megismert körülmények arra utalnak, hogy a Legfőbb Ügyészség vezetése közreműködött egy politikai célú művelet büntetőeljárási feltételeinek megteremtésében. Eközben szerintük a legfőbb ügyész nem tette meg a szükséges törvényességi intézkedéseket a TEK eljárása, az érintettek fogva tartása, a kényszerítő eszközök használata és a vagyon lefoglalása ügyében.
Azt is felrótták, hogy a Semjén Zsolt és Gulyás Gergely által indított rágalmazási ügyekben az ügyészség a korábbi gyakorlattól eltérően átvette a vádképviseletet, ami indokolatlan előnyt adhatott a kormánypárti politikusoknak. Az, hogy ezt a választások után visszavonták, szerintük azt a látszatot keltheti, hogy a döntést nem csak szakmai és törvényességi szempontok alapján hozták meg.
Az ügyvédek szerint az is problémás, hogy a TEK külföldön is védte Nagy Gábor Bálintot úgy, hogy a kormányrendelet alapján arra elvileg nem is volt jogosult, és amelynek költségeit a Legfőbb Ügyészség közpénzből térítette meg.
Végezetül pedig azt írták, hogy a büntetőjogi legfőbb ügyész-helyettesi tisztség tartós betöltetlensége azt mutatja, hogy a legfőbb ügyész közel egy éven keresztül nem tett eleget az ügyészi szervezet törvényes működéséhez szükséges személyi feltételek biztosítására irányuló feladatának.
Semjént és Rogánt egy Facebook-posztban vádolták meg bizonyíték nélkül kiskorúak ellen elkövetett visszaéléssel. Az ügyészség pénzbüntetést kért.
A bilincselés „vastag félreértés” volt, hogy az ukránok ne gyanúsítottak, hanem tanúk lennének, az fel sem merült – állítja Hajdu János a vallomásában, amely a 444 birtokába került. Visszaemlékezése több helyen ellentmond az akcióban részt vevő NAV-os vezetők tanúvallomásainak, a bűncselekmény elkövetését tagadja. Rengeteg tábornok, egy államtitkár, és egy ponton Pintér Sándor neve is előkerül a 24 oldalas jegyzőkönyvben.