Matt Loughrey fogta magát és megszínezte, sőt mosolyokkal is ellátta a hírhedt Tuol Szleng börtön áldozatainak fekete-fehér, kísérteties fotóit, hogy „emberibbé tegye” őket. A leszármazottak és túlélők szerint viszont ezzel meggyalázta a meggyilkolt rabok méltóságát és meghamisította tragikus történelmüket.
Nagyra értékelik, hogy Magyarország a Kína fő érdekeit érintő kérdésekben ennyire megértő.
Ez az első ennyire komoly állásfoglalás európai ország részéről.
Ez a legkeményebb értékelés, amivel amerikai kormány Kínát valaha illette.
Három évvel azután, hogy a mianmari hadsereg etnikai tisztogatásba kezdett az ország északi, muszlimok lakta államában, Arakánban, két közkatona videón vallott a tömeggyilkosságokról. Ez fordulatot hozhat a népirtást feltárni hivatott eljárásokban.
A népirtásért és emberiesség elleni bűnökért elítélt egykori szerb parancsnok fellebbezett a 2017-es döntés ellen.
A gyarmatosító német katonák több tízezer embert öltek meg, a német kormány legutóbb 10 millió eurót ajánlott fel az országnak.
Liu Hsziao-ming rágalomnak nevezte a vádakat, miszerint Kína táborokba zárja és kényszersterilizálja Hszincsiang tartomány ujgur lakosságát.
Folyton folyvást azzal kell szembesülniük, hogy a környezetük egy része tagadja a velük történt szörnyűségeket.
Több mint 10 tonnányi póthajat és egyéb terméket foglaltak le az amerikai vámosok. Peking több százezer embert tart átnevelő táborokban csak a származásuk és a vallásuk miatt.
Az országot kormányzó Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Csí védte Mianmart a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, de nem tudta bebizonyítani, hogy nem népirtás volt, amit a buddhista többségű ország milíciái elkövettek a muszlim rohingya kisebbség ellen.
„Lehet-e népirtásra irányuló szándéka egy olyan kormánynak, amely aktívan nyomoz, büntetőeljárást indít katonák és tisztek ellen, akiket bűncselekmények elkövetésével vádolnak, és meg is bünteti őket?” - tette fel a kérdést Hágában.
Mert Gambia pert indított Mianmar ellen a rohingya muszlim kisebbség elleni népirtás vádjával.
Jelentésükben elismerik, hogy az ország civil vezetőjének nincs hatalma a hadsereg felett, de törvényhozási többségét kihasználva a rohingyákat diszkrimináló törvényeket módjában állt volna megváltoztatni.
Ez lehet az első tömegmészárlás a világon, amit élőben közvetített több tucatnyi fiatal az interneten.