Kirill pátriárka sem került fel a szankciós listára, ezt más megfontolásból akadályozta meg a kormány.
„Be kellett volna fejeznetek. Soha nem kellett volna elkezdenetek. Megállapodhattatok volna” – mondta Ukrajnáról az amerikai elnök.
Magyarország várható ellenállása miatt valószerűtlen az egyhangú jóváhagyás.
És tíz másik EU-tagot sem. A hétfői hét után most tíz európai ország és Kanada vezetőjét várják Párizsba.
A dán miniszterelnök a párizsi rendkívüli biztonsági tanácskozásról beszélt a parlamentben.
Ukrán résztvevő nélkül tárgyaltak az orosz-ukrán háború rendezéséről. Marco Rubio szerint „senkit sem szorítottak háttérbe”, Szergej Lavrov azt mondta, megszüntetik a „diplomáciai missziók előtt álló akadályokat”.
A gazdasági integrációval kapcsolatban nem utasíthatnak semmit senkinek, a katonai szövetségekről viszont más az álláspontjuk.
A Kreml szerint a megbeszélésen a két ország kapcsolatairól, az esetleges béketárgyalásokról, valamint a két elnök találkozójának előkészítéséről lesz szó.
Az ukránoknak tett ajánlat olyan, amit háborúban legyőzött agresszoroknak szoktak tenni, rosszabb feltételekkel, mint a Németországra és Japánra kiszabott pénzügyi büntetések 1945 után, írja a brit lap.
A párizsi csúcstalálkozón az európai vezetők arra jutottak, hogy Európának növelnie kell a védelmi kiadásokat és az Ukrajnának nyújtott támogatást.
A külügyminiszter örül annak, hogy kedden Szaúd-Arábiában az ukrajnai békéről tárgyalnak az oroszok és az amerikaiak.
Az ukrán elnök szerint azért, hogy találkozhassanak egymással, és gyors sikert érjenek el, de az, amit akarnak, egyszerűen egy tűzszünet, és az nem siker.
A megbeszélésről távozó brit miniszterelnök hamarosan tárgyal Trumppal, és azt mondta: kész fontolóra venni, hogy más országokkal együtt brit erőket küldjön Ukrajnába.
Azt, hogy Európának nincs helye a tárgyalóasztalnál.
Azonban Ulf Kristersson miniszterelnök szerint korai még a részletekről beszélni.