Trump szerint az oroszok nem támadnák meg újra Ukrajnát, mert ilyesmit ígértek neki: „Nem hiszem, hogy ez probléma lenne. Beszéltem erről Oroszországgal. Úgy tűnt, nem volt gondjuk vele. Azt hiszem, megértik.”
Két nappal korábban is 267, különböző típusú támadó drónt vetettek be, ami Rácz András szerint „felveti a kérdést, hogy Moszkva vajon valóban klasszikus, kompromisszumos fegyverszünetre törekszik-e”.
Nem ez az első ország, ahol belpolitikai feszültségekhez vezetett az Oroszországot elítélő határozat.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy sokkal több ilyen jellegű erőforrással rendelkezünk, mint Ukrajna” – mondta az orosz elnök.
A szerb elnök azért kért bocsánatot, mert Szerbia megszavazta az ukrajnai háború miatt Oroszországot elítélő ENSZ-határozatot.
Korábban Trump 500 milliárd dolláros ukrán jóvátételt követelt az amerikai segítségért cserébe, de ezt Zelenszkij nem fogadta el.
A leendő német kancellár szerint az amerikai bejelentések után egyértelművé vált, hogy Európának nagyon gyorsan cselekvőképesekké kell válnia.
Előbb Oroszországnak és az Egyesült Államoknak kell bizalmas kapcsolatot kiépítenie.
A francia elnök a Trumppal való találkozó után azt mondta, a megállapodásnak „nem Ukrajna feladásáról kell szólnia”, biztonsági garanciákra is szükség van.
Ez az a határozat, amit Magyarország nem szavazott meg.
Sándort még decemberben nevezték ki, és hétfőn, az orosz invázió harmadik évfordulóján vette át a hivatalát.
Mert ez a hazánk és nincs belőle másik.
Egy ponton a francia elnök kijavította Trumpot az Ukrajnába érkező európai támogatásokkal kapcsolatban.
Társzerzői voltunk viszont az amerikaiak ellenjavaslatának. Elképesztő alkalmi koalíció állt össze Trumppal, Orbánnal és Kim Dzsongunnal.
Szijjártó úgy érzi, az Európai Bizottság nem lép fel eléggé Ukrajna ellen, mikor az a magyar kisebbségek jogait sérti, és nem érti, miért akarunk felvenni valakit, aki már most egy EU-tagország érdekeit sérti.