Gábor Judit magyar-történelem szakos tanár végigtiltakozta a tavalyi évet, de aztán elfogyott az energiája, és felmondott. Megelégelte a bizonytalan, félelemkeltő légkört.
Egy kémiatanárt például úgysem fognak kirúgni, írja a szakszervezet.
A szakszervezet szerint cinikus és embertelen a rendelet, amivel csak a tanév végén rúgnák ki az engedetlenkedő tanárokat.
Az ő generációjának ilyesmi eszébe sem jutott.
Szerinte ugyanis a tervezett teljesítményértékelési rendszer „a besúgást, a nemtelen versengést fogja generálni egy rakás éhbérért dolgoztatott rabszolga között.”
A Népszava szerezte meg az erről szóló dokumentumot. A tanároktól és igazgatóktól többek között elvárják a "terhelhetőséget", a legrosszabbul teljesítőktől pedig pénzt is elvonhatnának a tervezet szerint.
Az államtitkár úgy emlékszik a tavalyi évre, hogy akkor zajlott „minden idők legszélesebb” konzultációját oktatásügyben.
Évtizedek óta így van ez, de már központi irány az esélyegyenlőség leépítése, a különbségek bebetonozása.
Csak az első 40 jelentkező kaphat belőlük.
A 2010 utáni berendezkedés olyan koalícióra épül, aminek nem érdeke, hogy jól működjön az iskola, mondja Scheiring Gábor. Arról is beszélgettünk, milyen hatással lehetnek a rezsimre az oktatási tiltakozások és a megélhetési válság
„Szakmánktól távol áll az Ön fogalomrendszere, sértő hangvétele és stílusa.”
„Szemmel láthatóan nem óhajt ez a kormányzat ezzel foglalkozni komolyabban.”
A pedagógusokkal folytatott beszélgetésén, amit maga is majdnem eligazításnak nevezett, azzal vádolta a tanárokat, hogy saját diákjaikat oktatják délután plusz pénzért. A kirúgott tanárokat nem veszik vissza, menjenek bíróságra „nagy szeretettel”.
„Nézz ide rám! Nem mersz idenézni, mert tudod, hogy lelkiismereted nincs! Ne röhögj! Ne légy cinikus!” – kiabálták a tiltakozó tanárok a belügyminiszternek a köznevelési konzultáció előtt.
Állítólag nemcsak igazgatókat, hanem pedagógusokat is meghívtak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nagytermébe.