Orbán rendszere megszilárdult, jó oktatást ne reméljünk tőle
- Scheiring Gábor 2014-ig aktívan politizált, majd nemzetközi kutatói karrierbe kezdett, és könyvet írt a magyar demokrácia haláláról. Külföldi szakmai körökben is jó volt a visszhangja.
- Az elemzés bemutatja, milyen társadalmi csoportok koalíciójára épül Orbán Viktor rendszere, milyen feszültségek adódnak ebből, és hogyan tudja azokat tompítani.
- Most arról beszélgettünk Scheiringgel, milyen hatással lehetnek a rezsimre az oktatási tiltakozások és a megélhetési válság.
Vajon mi tudná rászorítani Orbán Viktort, hogy komolyan vegye az oktatás válságát, és tegyen valamit a megoldásáért?
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
A pedagógusok bérrendezése is kijönne a Vodafone árából
Amit a minisztériumokon dicséretesen megspórol a kormány, majdnem mind elkölti arra, hogy vegyen egy telekom céget, amivel ráadásul a versenyt is jelentősen korlátozza a piacon. Ez persze csak a fogyasztóknak lehet rossz.
A kormány szerint az oktatás nem befektetés, hanem költség
Ehhez képest korábban azt hangoztatták, hogy befektetés a társadalom jövőjébe.
Ember nem volt még olyan büszke rá, hogy elvette az érettségi lehetőségét egy csomó gyerektől, mint Parragh László
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének minden homályos sarkát bevilágító, tökéletes interjút adott az iparkamara elnöke.
Parragh: Zárják csak be a gimnáziumokat, a magyar iparnak szakemberek kellenek
"A magyarországi multik vezetői is mind szakmai képzésről indultak, onnan jutottak el a csúcsra. Ez a jövő" – mondta a kormánynál feltűnően jól érdekérvényesítő iparikamara-elnök.
Parragh László: Van, aki ki meri mondani, van, aki nem, de a versenyképességünk alapja az olcsó munkaerő
Ezért nem fogja támogatni az EU-s minimálbért. Pedig arról is beszélt, hogy már az olcsó magyar munkaerő megy ki Szlovákiába, és Romániában is magasabb a munkaerő ára, mint nálunk Kelet-Magyarországon.
Miért nem követelik a tanárok Orbán Viktor lemondását?
És sztrájkolni is mi értelme? Feszítő kérdések merültek fel egy kerekasztal-beszélgetésen.
Itt a helyreállítási terv: ingyen notebook a tanároknak és a diákoknak, szélesebb hatáskör a háziorvosoknak
Jól hangzó ötletek 600 oldalon keresztül.
Kedden már 16 iskola legalább 350 tanára csatlakozott a polgári engedetlenségi akcióhoz
Még többen, még hangosabban követelik a sztrájkhoz való jogukat.
A kirúgott tanárok tablója
Ősszel tizenhárom tanárt rúgtak ki, mert tiltakoztak az oktatás válsága miatt. Tablóra tettük őket, és megkértük, hogy válaszoljanak négy-négy kérdésre.
Ha kell, a pedagógusokból is lehet bűnbakot csinálni
Hónapokig tudomást sem vett róluk a kormány az oltási tervben, majd amikor mégis, azt üzenik róluk: elveszik az oltást az idősek elől, és amúgy sem mindenki pedagóguspárti az országban. Rendőröknél, politikusoknál, katonáknál ez nem volt kérdés.
Orbán kijelölte maga helyett az ellenséget
Pénteken a rádióban a járvány visszaszorításának ünneplése helyett az értelmiség, a cigányok, és a budapestiek veszélyességére hívta fel a figyelmet. Úgy tűnik, hogy a munka nélkül maradók dühét igyekszik terelni, nehogy benne keressék a felelőst.
Alku Brüsszelben: Ukrajna és Magyarország is kaphat pénzt
A magyar helyreállítási tervet jóváhagyták, 1650 milliárd forint nem veszik így el. A befagyasztásos büntetés 3100-ról 2600 milliárd forintra mérséklődött. Cserébe a magyar kormány átengedte az Ukrajnának ígért támogatást és a globális minimumadót.
Szinte sehol sem faragták le úgy a szociális ellátásokat, mint Magyarországon
2009-ben a GDP 22 százalékát költöttük szociális támogatásokra, most 18-nál tartunk.
A tévében és a falunapon, hangosan vagy észrevétlen, mindenhol ott a NER
Milyen társadalmi érdekek hajtják a Fidesz népszerűségét? Milyen csoportokra támaszkodik a hatalom elsősorban? Hogyan szivárog be oda, ahová nem is gondolnánk? És hol vannak hajszálrepedések?
Magyarország a közepes jövedelem csapdájában
A bérek itthon már nem olyan alacsonyak, hogy ez előnyt jelentsen, az innovációs teljesítmény viszont még nem elég erős ahhoz, hogy versenyre lehessen kelni a fejlett országokkal. Csehország, Észtország, Szlovénia és Litvánia sikeresen küzdött meg a feladattal, míg a régió többi országa, ideértve Magyarországot, még mindig költségalapon versenyez.
