Együtt is imádkoztak.
Hogy megbeszéljék „a közelmúlt történéseit”.
A kegyelmi botrány egyik főszereplője arra hivatkozva, hogy egy egyházi rendezvényen vannak, nem válaszolt egyházi ügyeket firtató kérdésekre.
Egy presbiternek feddhetetlennek, megfontoltnak, tisztességesnek kell lennie. A vasárnapi istentiszteleten név nélkül jelentette be a lelkész, hogy az egyik presbiter lemondott tisztségéről.
A pozícióját megtartó püspök nemrég azt mondta: „Azért nem kérek bocsánatot, hogy kegyelmet kértem egy általam ártatlannak hitt embernek.”
„Nekem sem könnyű, hiszen valamilyen módon ott vagyok ennek a hisztériakeltésnek az eredőjénél, még akkor is, ha valójában egy kegyelmi ügyként indult hógolyóból lett lavina” - írja a református püspök.
Újabb református szereplők kritizálják Balog Zoltánt, aki korábban azt tanácsolta Novák Katalinnak, hogy kegyelmezzen meg a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének, aki pedofil bűncselekmények eltussolási kísérletében volt bűnrészes.
Igaz, ebben a költségben egy másik egyházi személy költései is benne vannak. Az azonban nem teljesen világos, hogy mi dolga volt a püspöknek a világ másik felén az államfővel.
Az a Fekete Károly beszélt róluk igehirdetésében, aki a református püspökök közül egyedüliként sürgette Balog Zoltán lemondását.
Nem is akárhol, a Kossuth Rádióban.
Közben elkezdték közvélemény-kutatással mérni, hogy az emberek mit gondolnak Balogról.
Sőt, a zsinat elnökségi tanácsából senki. A Debreciner közben arról ír, hogy megosztotta a hajdú-bihari református lelkészeket Balog Zoltán szerepe a kegyelmi ügyben.
Nem csak a debreceni püspök várja Balog lemondását: egy országgyűlési képviselő kilépett az egyházból, egy olvasónk a templomi anyakönyvből is kiradíroztatná a nevét. Nem tudjuk, mennyire széles körű a felháborodás, de az biztos, hogy rég nem látott válságot okozott Balog Zoltán.
Fájó szívvel.
A kormánymédia feltűnő visszafogottsággal közli a hírt, hogy a jobboldalon sem mond le mindenki, aki hibázik. De azért van, aki odaszúrt a székéhez ragaszkodó püspöknek.