„Az államfő az elhangzott rágalmakat a választási kampány részének, mindazonáltal rendkívül tisztességtelennek tartja, és határozottan visszautasítja.”
Azt ígérte Karsainak, hogy mérlegelni fogja a kegyelmi jogkörről szóló kérvényét.
A DK EP-listavezetője arról beszélt, hogy a köztársasági elnök ügyvédként magyar termőföldeket játszott át külföldi kézre.
Darabokra vágott hivatali előd, káosz, szegénység, sok-sok kokain. Mi Magyarország vagy az Orbán család érdeke abban, hogy az államfő budapesti látogatásra hívja a koldusszegény nyugat-afrikai narkóállam elnökét, Umaro Sissoco Embalót?
Az ALS-betegségben szenvedő jogász azt írja, Novák Katalin nyitott volt erre, de „az ismert közéleti események elsodorták az akkor ígéretesnek indult párbeszédet is”.
A hivatalos rész után Orbán és Hszi kötetlenül beszélgettek.
Legalább is 2024 első három hónapjában nem hozott kegyelmi döntést sem Novák Katalin, sem Sulyok Tamás.
Továbbra is kérdés, mi lesz azzal a legalább kétszáz hátrányos helyzetű családdal, akiknek a lakhatása így bizonytalanná válik, vagy megszűnik létezni.
Megkapta.
A köztársasági elnök a több mint 2 milliárdos kormányzati támogatásból felújított jáki templomnál mondott beszédet.
Megrendítette, amit az apjáról hallott, ő mindig úgy hallotta, nem ártottak senkinek. „Személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt” – mondta az államfő a holokauszt emléknapján.
Vilniusban találkozott a magyar köztársasági elnök az ukrán elnökkel.
A párt szerint senki sem felelős a felmenői bűneiért, de azért igen, hogy szembenéz-e velük, vagy hazudik róluk.
Párttársai vallomásai, újságcikkek és beadványok is igazolják, hogy Sulyok László a nyilasoktól is jobbra álló párt egyik vezetője volt 1944-ben. A történészek nem értik, miről beszél az Országgyűlés alelnöke.
Egy momentumos képviselő megkérte, hozza nyilvánosságra a Sándor-palota adatait arról, miért kapott kegyelmet K. Endre.