Visszanézve úgy tűnik, hogy 2015 tavaszáig volt a magyar kibervédelem aranykora, aztán ezt szétbombázták. Az addig a Nemzeti Biztonsági Felügyelet alatt koordinált kibervédelmet magukhoz vonták a titkosszolgálatok. Frész Ferenccel, az állami kibervédelem korábbi vezetőjének segítségével járjuk körbe a témát.
Kilencven ország megerősítette a részvételét a svájci globális békecsúcson, aminek központi témája az ukrajnai háború lesz. Joe Biden távol maradhat, a magyar kormány sem tett konkrét nyilatkozatot.
„A meghallgatás nem indokolt, amúgy meg ősszel úgyis tart éves beszámolót a miniszter a testület előtt.”
Az SMS-en kívül nem sok mindenre vagyok képes az informatikában, de a hozzáértő kollégáim azt mondták, megtettek mindent, hogy meg legyünk védve – mondja Szijjártó Péter, akinek ismét feltettük kérdéseinket a minisztériuma ellen elkövetett orosz titkosszolgálati kibertámadásról.
A miniszter februári látogatási is nagy port kavart, miközben Belarusz aktívan részt vesz az Ukrajna elleni invázióban.
A nemzetbiztonsági elemző szerint jóval egyszerűbb egy magyar külügyi informatikai rendszerbe behatolni, mint a Pentagonba kémet telepíteni.
Mi voltunk az egyetlen uniós és NATO-tagállam, akik az emléknap ellen szavaztak, de Eritrea és Belarusz velünk van. Közben minden korábbinál erősebb fenyegetéseket küld az USA a kiválni akaró boszniai szerbeknek, Orbán szövetségesének.
A külügyminiszter szerint bár tenni kell azért, hogy a hasonló esetek ne történhessenek meg, a Balkán amúgy sem a stabilitásáról volt híres, így nem tartja jónak az időzítést.
A rendőrség gyorsan műveleti területté nyilvánította azt a pár négyzetmétert, ahol Szijjártó az autójához sétált, hogy a Telex ne kérdezhesse a külügyminisztert.
De változatlan büszkeséggel!
A magyar külügyminisztériumot széthekkelő egyik orosz csoport, az APT28 legutóbb a német Szociáldemokrata Párt levelezéséhez fért hozzá. A német külügyminiszter, a magyarral ellentétben, behívatta a berlini orosz nagykövetet, de vannak más különbségek is.
Megszületett a kormányzati válasz arra, miért nevezték kampányhazugságnak az orosz hekkertámadásról szóló híreket.
Magyar felhatalmazást kér ehhez, MZP a Szuverenitásvédelmi Hivatal közreműködését várná.
A minisztériumban a titkosszolgálatok bevonásával hamar elkészült egy dokumentum arról, hogyan lehetne biztonságossá tenni a külügy hálózatát. Minden jel arra mutat, hogy ez a terv azóta sem valósult meg.
Az amerikai nagykövet szerint ez az eset is jelzi azt a fenyegetést, amit Oroszország jelent a szövetségeseinkre.