Donald Trump szerint Kína miatt az Egyesült Államoknak is jelen kellene lennie a régióban.
Közel két évtizede éltek Afganisztánban.
Az érintett térségben heves esőzések voltak az elmúlt napokban, így az áldozatok száma tovább növekedhet. Eddig Kína, India, az Egyesült Királyság és az ENSZ jelezte, hogy segélyt küld Afganisztánba, az Egyesült Államok külügyminisztere az X-en fejezte ki együttérzését.
A Kreml várja a kétoldalú kapcsolatok fellendülését.
A ruszofóbia, a civilek és a színes tüntetések az orosz államot fenyegető fő veszélyek, a tálibokkal viszont kezdődhet a barátkozás
Hétfőn kezdődik a COP29, a tálibok megerősítenék a nemzetközi közösséggel való együttműködést a környezetvédelem terén.
Először történt ilyen azóta, hogy a tálibok átvették a hatalmat.
Az Afganisztán élére három éve visszatért radikális iszlamisták közölték, hogy tavaly több mint 13 ezer embert vettek őrizetbe „erkölcstelen viselkedés” címén.
Hatodik osztály felett a lányok nem tanulhatnak, mert az a tálibok szerint ütközik a saría előírásaival.
Miközben az afgán gazdaság romokban van, a lakosság pedig többek között az elmaradó humanitárius segélyek és az ingatag biztonsági helyzet miatt szenved.
Egy nőjogi aktivistát azután tartóztattak le, hogy részt vett egy tálibok elleni tüntetésen, majd miután kiengedték a börtönből, elmenekült Afganisztánból és többször is felszólalt a rezsim ellen. A róla készült videót ennek hatására, zsarolásként küldték el neki.
Az iszlamista merényletet túlélő indiai-angol írót az Afganisztánéhoz hasonló iszlamista rezsimekre emlékeztetné egy ma létrejövő palesztin állam.
Amióta a tálib hatalom kizárta a lányokat az oktatásból, a kormányfüggetlen média igyekszik növelni az ismeretterjesztő műsorok jelenlétét a tévékben, rádiókban.
A kommunisták és a junta is jól járt a mákkal Mianmarban
Legalábbis ezt állítja Rangina Hamidi volt oktatási miniszter. A nagyhatalmak ehhez arra kényszerülnének, hogy működjenek együtt egy elnyomó, radikális fundamentalista rezsimmel.