Egy félsivatagos területen lévő iskolában tanít természettudományt, főleg árváknak.

Bírságot kaphat.

„Ez egy precedens értékű, politikai kinevezés, máshol mindenütt történész vagy régész vezeti a megyei gyűjtőkörű múzeumokat” – közölte az ellenzék.

„Körülbelül annyit szenvedett, mint egy falusi csirkevágás során a csirke, amit táplálkozás céljából megeszünk” – mondta.

Több éven keresztül szervezett művészeti táborokat, befeküdt a gyerekek sátrába és simogatta a tizenéves lányokat.

Az egyik gyerek vallomásában azért nem pont ezt mondta.

Világszerte azzal szenvednek a különböző kormányok, hogy a legjobb diákok nem akarnak tanárnak menni, vagy ha mégis, eszük ágában sincs hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozni. Hogyan képzik a tanárokat a legjobb oktatási rendszerekben, és hogyan lehetne a pályára csábítani a tehetséges fiatalokat?

A kormány szerint a béremelés megoldja majd a kérdést.

Az a terv, hogy a szakközépiskolában tanító tanárok nem a közalkalmazotti bértábla alapján kapnák a fizetésüket.

Csak Budapesten több mint ötszáz betöltetlen állás van.

Több tucat gyerekkel fajtalankodott 9 éves tanári pályája alatt.

Egy tanárra a szakközépiskolákban a tavalyi 10,6 helyett már 12,1 tanuló jut.

Óriási stresszt rak a gyerekekre a hatosztályos gimnáziumba való felvételizés, sokan nem esznek és alig alszanak a vizsga előtt. A felvételi követelmények a rengeteg plusz tanulás ellenére sincsenek összhangban a hatodikos tananyaggal a szülők szerint.

És bónusszal jutalmaznák őket.

Bátor lépés a magyar közoktatásban.