„Rendkívül igazságtalan négy év volt, sőt, már 2020 óta igazságtalanságokat kell elszenvedni. Abból áll a magyar politika és kormányzás, és az önök élete is abból áll, hogy mások által okozott válságokat kell nekünk elhárítanunk. Olyan válságokat kell kivédenünk, amit nem mi okoztunk. A covidot se mi okoztuk, a háborút se mi okoztuk, az inflációt se, a brüsszeli elhibázott szankciók, ezeket mind nem mi csináltuk, mégis ezek blokkolják a magyar gazdaságot”

– mondta Orbán Viktor 2026. március 24-én, országjárásának nagykanizsai helyszínén. És elmondta ezt még például Győrben is, de a március 15-i beszédében is kitért ezekre az igazságtalanságokra.

Való igaz, a covid és az orosz-ukrán háború ritkán látott kihívások elé állították a magyar gazdaságot, az viszont nagyon nem mindegy, hogy ezekre a kihívásokra milyen válaszokat ad a regnáló hatalom. A magyar kormány Orbán állításával szemben 2020 óta pont olyan kihívásokkal szembesült, mint bármely másik európai ország, ezeken túlmenően pedig a maguk által okozott válságokat kellett kezelnie. Az ezekre adott erősen véleményes és komoly kritikával illetett kormányzati válaszok azonban csak még mélyebbre lökték a magyar gazdaságot a gödörbe.

Első bűn: ársapkákkal az infláció ellen

Még számomra is meglepő volt a gondolat, hogy lassan már öt éve, hogy érvényben van valamilyen kormányzati árszabályozás, hiszen az első klasszikus ársapkát még 2021 novemberében vezette be a kormány az üzemanyagokra az elszálló infláció miatt. Itt azért nagyon fontos megjegyezni, hogy az Európa-rekorder inflációhoz rengeteg tettek hozzá Orbánék is a belengetett, családosoknak járó szja-visszatérítéssel és a gyenge forinttal.

Visszatérve az első ársapkára, ekkor az üzemanyagok literenkénti árát maximalizálta 480 forintban a kormány. Azóta pedig már az ötödik hatósági árszabályozás alatt éljük a mindennapjainkat.