A román elnökválasztás esélyese alig három éve még részt vett az úzvölgyi magyar katonai temető feldúlásában, ahol büszke volt arra, hogy „vissza tudták venni az irredenták és sovének által elfoglalt objektumokat”.
Egy lakoma előtt ortodox szertartást tartottak, és felolvasták azoknak a román hősöknek a névsorát, akiknek a maradványai szerintük ott nyugszanak, és akikről a román kormány tisztázta, hogy nem ott nyugszanak.
A törvénytelenül elhelyezett betonkereszteket akarják eltávolítani.
Győztek a vitában a csíkszentmártoniak.
Román trikolórral takarták le a tájékoztató feliratokat az úzvölgyi katonatemetőben a hősök napja alkalmából odasereglett román nacionalisták.
A Nemzet Útja nevű egyesület elnöke kijelentette, csak a testükön keresztül lehet elbontani a román kereszteket.
Így a romániai ügyészség vádemelés nélkül lezárta a nyomozást az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly történt erőszakos, magyarellenes cselekmények ügyében, amikor a temetőbe betódult románok próbálták ütlegelni az élőláncot alkotó magyarokat.
Többek közt erre hivatkozva emeltek román katonai emlékművet az addig magyarnak tekintett katonai temetőbe.
A helyszínen készült felvételeken bárki láthatja, hogy a felheccelt tömeg a békésen emlékező magyarokra támadva rombolt a katonai temetőben - mondta.
De korábban a magyar fél a románok megkérdezése nélkül az ő sírjukra is magyar nemzeti szalaggal ellátott fa keresztet rakott.
A megbeszélésre a június 24. és 28. közötti időszakot jelölte meg a közleményében.
Erről Szijjártó Péter beszélt a parlamentben.
A temető állami tulajdonba vételének a lehetőségét a román miniszterelnök is megemlítette.
Meg szerették volna mutatni, hogy normálisan gondolkozó közösségek is vannak Erdélyben, amelyekben az etnikai besorolások nem működnek.
A kormány javaslata szerint a honvédelmi minisztériumnak kéne átvennie a temető kezelését.