A nyilvánosság attól hangos, hogy a 4IG és Antenna Hungária megcsinálta a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb vállalati felvásárlását, de arról mélyen hallgatnak, hogy a két cég belekeveredett az utóbbi évek legszövevényesebb bűnügyébe.
Nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a kormány a Vodafone tulajdonváltását.
Aláírták a szerződést.
A kormány 425 millió eurós, azaz közel 170 milliárd forintos hitelkeret biztosítását hagyta jóvá a Magyar Fejlesztési Banknak, a tőkekövetelés 80 százalékának állami kezességvállalása mellett.
Megveszik a Honeycomb csoport 75 százalékát.
Jóval nagyobb a veszteség az egy évvel korábbinál.
Azt, hogy a magyar állam miért csak kisebbségi tulajdonos lesz, Nagy Márton úgy indokolta, hogy "szeretem az állam működését, de jobb, ha a piacra bízzuk a működést és a döntéseket."
Orbán Viktorral nem egyeztetett, állítja a 4iG első embere.
Magyar logika.
Ehhez képest korábban azt hangoztatták, hogy befektetés a társadalom jövőjébe.
Amit a minisztériumokon dicséretesen megspórol a kormány, majdnem mind elkölti arra, hogy vegyen egy telekom céget, amivel ráadásul a versenyt is jelentősen korlátozza a piacon. Ez persze csak a fogyasztóknak lehet rossz.
Eszement pénzt fizet a Vodafone-ért az állam és a 4iG egy történelmi léptékű válság hajnalán. A hatalom csak terjeszkedve érzi magát biztonságban.
Olyan ajánlatot kaptak, amit érdemes volt elfogadni. Az adótornyok üzemeltetésében ezután is részt vesz a brit cég.
A 444 podcastjának gyors tüzelésű adásában gazdasági elemző vendégünkkel arról beszélgetünk, hogyan alakítja át a magyar telekommunikációs piacot a Vodafone állami és 4iG-s felvásárlása, honnan lehet erre pénze a cégnek, és mit éreznek majd ebből az ügyfelek.
A kormányközeli 4iG 51 százalékos, a Magyar Állam 49 százalékos tulajdont szerezhet a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban.