Mert ugyan első fokon a sztrájkoló tanároknak adott igazat a bíróság, de az még nem volt jogerős döntés.
„Amennyiben ebben a most napvilágot látott esetben nem indul a fegyelmi felelősség kérdését előtérbe helyező és azt vizsgáló, törvényben szabályozott eljárás is az elrendelt igazgatási vizsgálat mellett, akkor az önkényes vezetői magatartás következmények nélkülisége a magyar bírói karra kedvezőtlen, dermesztő hatással lehet, szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelemmel járhat.”
Mielőtt ő felszólalt, senkinek nem volt kifogása a részvétel ellen. Aztán meggondolták magukat.
Hat megfigyelt embert képviselnek. Szeretnék nemzetközi fórumokon kimondatni: a titkosszolgálati megfigyelések magyar szabályozása jogsértő.
Úgy vélik, a bíróság nem hibázott, amikor a KRESZ megsértéseként értékelte a dudálást.
Pedig még a legfőbb ügyész helyettese és Répássy államtitkár is erről győzködte a bírákat.
A volt főbíró szerint ezért sem mindegy, hogy független, a tisztességes eljárás követelményeit betartó bírák vannak-e az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
Nem látják a legjobb előjelnek Sulyok Tamás "segélykérő" levelét.
„Semmilyen politikai erő el nem mozdíthatja őket, még rendkívüli jogrend esetén is biztosítani kell az Ab működését.”
Megsemmisítették a Kúria ezzel ellentétes döntését.
Sulyok Tamás Orbánnak, Kövérnek és Ádernek címzett nyílt levelében reagált az elmúlt hónapokban ellenzéki politikusok által többször felmerült kérdésre.
Mert a baleset munkába menet érte őt.
A nőt képviselő Magyar Helsinki Bizottság szerint "jól látszik, az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és kismamákat ne érje hátrány.”
Vasvári Csaba bíró 2019 óta tartó ügyében a magyar és az uniós jogrendszer összhangja volt a kérdés.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint ellentétes az emberi jogi egyezménnyel, ha életfogytiglannál csak 40 év után lehet valakit feltételesen szabadlábra helyezni.