Negyven éve rendelték el az ország egyik volt miniszterelnöke által nevetségesnek tartott tilalmat.
A hétvégén Amerikában tárgyalt a külügy kis atomerőművek magyarországi építéséről. A kelet-magyarországi épülő autógyárak, valamint Paks I. és a Mátrai Erőmű elvileg közelgő leállása miatt csakugyan égető szükség lenne új áramtermelő infrastruktúrára. A világon csak két helyen van ilyen.
Szoboszlai gólpasszai, Trump ráébredése, az amerikai jogállamiság töréstesztje, a fóti Fidesz eltűnése és Justin Bieber megmenése a 444 napindító hírlevelében.
Az orosz külügyminiszter a CBS amerikai tévének adott interjút.
A Trump-adminisztráció azt is megmondta, konkrétan melyik céggel kellene szerződnie a szuverén magyar kormánynak.
A Fehér Ház szerint az ukrán energetikai infrastruktúra védelmének legjobb módja az lenne, ha az ország erőművei amerikai tulajdonba kerülnének.
Leginkább is az, hogy ha amerikai tulajdonba kerülnének.
Akár 400-600 dolgozót is elküldhettek az építkezésről.
Minden paraméter megváltozhat, az új feltételekről is a nyilvánosság teljes kizárásával állapodhat meg Budapest és Moszkva.
A 12,5 milliárd eurós megállapodás a parlament elé benyújtott törvénymódosító javaslata révén változhat drasztikusan, akár ezermilliárdokkal.
Már akár jövőre megemelhetik az oroszok a 12,5 milliárd eurós eredeti árat.
A Framatome 2027-től szállít üzemanyagot az erőműnek.
A dél-ukrajnai atomerőműben nem történt baleset, azonban a teljesítményt csökkentették, miután ellenséges lövések érték az Ukrenergo infrastruktúráját.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség dróntámadások nyomaira bukkant a frontvonalhoz közeli létesítménynél.
Putyin meghívta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatóját, az oroszok szerint egyértelmű, hogy ukrán drónok támadták a létesítményt.