Az ELTE Pedagógiai Karának docense szerint károsabb az új alaptanterv-tervezet, mint elsőre látszik

Nahalka István oktatáskutató a Facebookon foglalta össze első rövid szakvéleményét az új Nemzeti alaptanterv (Nat) első vitairatáról, ami pénteken jelent meg, és ami még egészen biztosan számos változtatáson megy majd keresztül. 

Az első diagnózisok vegyesek voltak, de tény, hogy több korszerű elem is felfedezhető volt az első draftban, ami azonban nem egy kormányzati felületen jelent meg. 

Az ELTE Pedagógiai Karának docense nem lát annyi pozitívumot, mint az első kommentárok. Nahalka szerint ez a tervezet 

• hű maradt a centralizációs törekvésekhez, továbbra is részletesen előíró, merev;
• hű maradt az ismeretközpontúsághoz;
• továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez;
• nem támaszkodik elemzésre;
• veszélybe sodorja az alternatív kerettanterveket, megkerülhetetlennek látszik;
• a teljesítménymérésnek a pedagógiai értékelés szerves részévé tétele rendkívül szerinte veszélyes;
  
• a gyermekek fejlődésével kapcsolatban egy túlhaladott gondolkodásmód érvényesül (Piaget szakaszos fejlődéselmélete);
• nem segíti az oktatási programcsomagok fejlesztését, sőt, merev előíró jellege egyenesen akadályozza az ilyen fejlesztéseket;
• éw lényegében nincs mondanivalója az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére, illetve amiben van, ott inkább visszahúzó.

Nahalka azt írja, hogy a felfogást, amit a Nat tükröz, egy legitimi szemlélet, de rég eljárt felette az idő. Az oktatáskutató egyébként arra számít, hogy a pedagógusok többségének tetszeni fog ez az alaptanterv, mert osztják azt a felfogást, amit a szöveg is tükröz.

Nahalka Istvánnal a 2016-os katasztrofális PISA-eredmények után készítettünk interjút a 444-en.