Napokra vagyunk az első magyarországi koronavírusos fertőzöttek regisztrálásának évfordulójától. A magyar kormánynak már több mint egy éve küzd a globális, egy évszázada nem látott és elég kiszámíthatatlan egészségügyi válsággal, valamint az azt kísérő társadalmi és gazdasági válsággal.
A Pozitív mai adásában ezért három politológussal beszélgettünk arról, hogy hogyan lehet értelmezni és értékelni az Orbán-kormány elmúlt egy évét, a hozzáállását a koronavírus-járványhoz, és hogy miként kormányozta eddig át az országot ezen a történelmi jelentőségű válságon, sikeres volt-e a járvány kezelése a saját hatalmi céljai szempontjából.
Bartha Attilával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével arról beszélgettünk, hogy vajon a populista vagy a liberális demokrata rendszerek tudták jobban kezelni a koronavírus-járványt. Bartha és kutatótársai szerint a populista kormányoknak vannak bizonyos előnyei, amelyek segítették a járvány kezelését, az ilyen kormányok, mint a lengyel vagy a magyar például amúgy is állandóan válságok kezeléséről beszél és szereti ezt a pózt, a társadalmi párbeszéd és egyeztetés mellőzése pedig gyorsabb reakciót enged meg ezeknek a rendszereknek. Hosszabb távon viszont a liberális rendszerek valószínűleg jobban tudják kompenzálni a járvány és az azt kísérő válság veszteseit.
Illés Gábor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa szerint az Orbán-kormány viszonylag hamar rájött arra, hogy hogyan lehet a járvány kérdését behúzni abba a politikai logikába, amiben kényelmesen tud működni, beépítette a populista mítoszba, így a saját hatalmi céljaira ki is tudta használni a válság okozta lehetőségeket.
Szűcs Zoltán Gábor szerint viszont a járvány a folyton a politikai szempontokat figyelembe vevő, politikai logika alapján kormányzott rendszer gyengeségeire is rámutatott, amelyek akár meg is gyengíthetik a kormányt. Erre pedig nem kizárt, hogy az autoriter tendenciák erősítése lehet a válasz.
A témában Illés Gábor Körösényi Andrással és Gyulai Attilával közös tanulmányát, valamint Bartha Attila Kopasz Mariannával és Takács Judittal közösen írt cikkét a 2020 végén megjelent a Vírusba oltott politika című könyvben lehet olvasni, amelyet Körösényi András, Szabó Andrea és Böcskei szerkesztett. Szűcs Zoltán Gábor pedig a Mérce.hu-n írt cikksorozatot a témában, gondolatait pedig az Ellensúly folyóiratban megjelent cikkében összegezte.
A Pozitív adásait és a 444 többi podcastját megtalálhatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán is.
Mobiltöltés zsúfolásig megtelt nézőtér előtt. A nagy Leslie Mandoki-könyv, fentaniltapasszal. Szivek szállodája. Crackpipával a ferihegyi gyorsforgalmi úton. Röhejes zenészszobrok, hányatott sorsú emléktáblák. Fenyő a szomszédban. Fideszes gyerekek festményei.
Hogyan kezeli (vagy nem kezeli) a jelenlegi kormány a nőügyeket?
Az ország első fentaniltapasz-sajtóbemutatója. Mándoki Laci, a Független Művész. Legyen Zalatnay-dokumentumfilm, de piaci alapon! Még mielőtt meggyilkolt mindenkit az AI. Vagy legalábbis kiirtja Celldömölköt.
Az ország első fentaniltapasz-sajtóbemutatója. Mándoki Laci, a Független Művész. Legyen Zalatnay-dokumentumfilm, de piaci alapon! Még mielőtt meggyilkolt mindenkit az AI. Vagy legalábbis kiirtja Celldömölköt.
Jascsák Béla, a Steinitz–Jascsák–Podhola fedezetsor tagja a csádi misszióban. Melyik Orbán gyerek a legkártékonyabb? Kipixelezett unoka. Stromfeld Aurél emlézete a Frankel Leó utcában. Ki szítja a radikális ligetizmus izzó parazsát? Budaörs válasza Vancouvernek.