CNN: Az USA-ban képezték ki Hasogdzsi és Moise gyilkosait, meg kell reformálni a katonai kiképzési programokat

külföld

Felül kellene vizsgálni az összes amerikai katonai kiképzési programot, miután a közelmúltban kiderült, hogy az Egyesült Államokban képezték ki a Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai ellenzéki újságíróval végző halálosztag több tagját, illetve Jovenel Moise haiti elnök gyilkosait – írja a CNN amerikai hírtelevízió.

62 700 külföldit képeztek ki 155 országból

A CNN emlékeztetett a New York Times és a Washington Post értesüléseire, amik először írtak az amerikai biztonsági együttműködési programokról, illetve a washingtoni külügyminisztérium engedélyével működő biztonsági magáncégek működéséről.

A programokban külföldi katonák ezreit képezik ki minden évben: a 2018-as pénzügyi évben, ami két nappal Hasogdzsi meggyilkolása előtt ért véget, az amerikai külügyminisztérium és a védelmi minisztérium (Pentagon) 62 700 külföldit képzett ki 155 országból, és ez a szám a CNN szerint még nem is fedi a teljes képet.

A CNN szerint ezek a programok túl gyakran adnak teret a visszaélésnek, ahogyan az Hasogdzsi és Moise meggyilkolásakor is történt. „Emellett hatékonyságuk is megkérdőjelezhető, hiszen a hetekben láthattuk, hogyan omlottak össze az afgán biztonsági erők a tálibok nyomása alatt” – írták. Felidézték azt is, hogy az afgán erők kiképzése, felszerelése és a védelmi intézményrendszer kiépítése az elmúlt húsz évben több mint 88 milliárd dollárjába került az USA-nak.

Jovenel Moise 2020. január 7-én. Haiti elnökét idén július 7-én gyilkolták meg az otthonában.
Fotó: Chandan Khanna/AFP

A kiképzendők hátterének ellenőrzése sokszor hanyag

Bár több amerikai kormányzati ügynökségnek van beleszólása a külföldi katonai kiképzési programokba, az értékelés folyamata hemzseg a hiányosságoktól, például a kiképzendők hátterének ellenőrzése sokszor hanyag. Erre volt példa, hogy a Washington Post forrásai szerint Hasogdzsi Amerikában kiképzett gyilkosai közül többen is annak a szaúdi gyors intervenciós csoportnak a tagjai voltak, amit ellenzékiek megfigyelésével, elrablásával, őrizetbe vételével és megkínzásával hoztak összefüggésbe.

De az Egyesült Államokban tanuló külföldi hallgatók ellenőrzésekor sem vettek észre olyan résztvevőket, mint például azt a szaúdi katonát, aki 2019-ben tüzet nyitott a floridai Pensacola haditengerészeti bázisán, megölve három amerikai tengerészt. Egy későbbi felülvizsgálat és szigorúbb átvilágítás további 21 szaúdi katonai hallgató kiutasításához vezetett.

A CNN szerint túl könnyű megkerülni azokat a szabályokat, amik azt hivatottak biztosítani, hogy emberi jogi bűncselekmények elkövetői ne férhessenek hozzá az amerikai kiképzési programokhoz.

Az USA emberi jogi alapon sem válogat a partnerei között

Hasogdzsi és a haiti elnök lemészárlása csak két tétel a visszaélések hosszú listáján. Maliban az elmúlt évtizedben két katonai puccs vezetői is amerikai katonai kiképzést kaptak. Latin-Amerikában a kiképzett katonákat államcsínyekben, félkatonai szervezetekben és halálosztagokban látni viszont. Az USA emberi jogi alapon sem válogat a partnerei között: az elmúlt években Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Nigéria, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Kamerun és Azerbajdzsán is részt vett amerikai kiképzési programokban.

A CNN a külföldi katonai kiképzési programok átfogó reformját sürgette, azzal érvelve, hogy Joe Biden amerikai elnök megígérte, az amerikai külpolitika gyújtópontjába emeli az emberi jogokat. (MTI)