A kapcsolatok "újrafogalmazása" érdekében visszatér Ausztráliába Franciaország nagykövete, jelentette a BBC. Emmanuel Macron francia államfő szeptemberben rendelte haza canberrai nagykövetét azután, hogy Ausztrália Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal kötött biztonsági együttműködési megállapodást, melynek keretében az ország haditengerészetét amerikai atomtengeralattjárókkal fegyverzik majd fel.
Franciaországnak két okból is fájt ez a döntés:
Franciaország felháborodásának mértékét jelezvén washingtoni és canberrai nagykövetét is hazahívta. Az amerikaiakkal már szeptemberben megkezdték a viszály rendezését, Ausztráliát azonban még egy ideig lógva hagyták. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök állítása szerint Macron elnök még csak fogadni se volt hajlandó a hívásait, az ausztrál kereskedelmi miniszternek meg francia kollégáját nem sikerült elérnie. A botrány következményeként a múlt héten még az Ausztrália és az EU között kötendő kereskedelmi megállapodás tárgyalásait is elhalasztották.
Most végül megenyhültek a franciák, Jean-Yves Le Drian külügyminiszter "újrakezdésről" beszélt, hozzátéve, hogy ez nem jelenti azt, hogy Franciaország lemondana érdekei képviseletéről a csendes-óceáni térségben. Az ausztrál kormány pedig közölte, hogy megértik Franciaország csalódottságát. "Ausztrália nagyra becsüli kapcsolatait Franciaországgal, mely fontos partner és létfontosságú szereplő az indo-csendes-óceáni térség biztonságában" - mondta még a múlt hónapban Marise Payne ausztrál külügyminiszter.
A brit-amerikai-ausztrál szövetség célja amúgy Kína világhatalmi törekvéseinek féken tartása: ez utóbbiban komoly szerep vár a kínai haditengerészetre, melynek mozgását nagyban korlátozhatja az, hogy az ausztrál haditengerészet az új atomtengeralattjáróival folyamatosan járőrözhetne a kínai partvidéken. (Via BBC)
Az ausztrál haditengerészet felfegyverzésénél eddig nem volt látványosabb jele az új nagyhatalmi konfliktus eszkalációjának. Az USA és szövetségesei most Kínát próbálják ugyanúgy elvágni a világtól, ahogy annak idején a Szovjetuniót is körülzárták.
Fegyverkezéssel csillapítanák a kedélyeket a Dél-kínai-tengeren.
Fél órát beszélt Biden és Macron, az amerikai elnök elismerte, hogy szerencsésebb lett volna nyíltan tárgyalni.
Nagyköveteket hívtak vissza, és még az EU-nál is lobbiztak a közös fellépésért az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Nagy-Britanniával szemben, mert azok hárman megállapodtak egy tengeralattjáró-bizniszről. Mi közük ehhez, és miért fáj nekik ennyire?