Szijjártó Péter az RTL Híradó kérdésére azt mondta: a Külgazdasági és Külügyminisztérium által felügyelt Információs Hivatal nem vásárolta meg és nem használja a Pegasus-szoftvert.
A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette azt is: minden megfigyelés törvényes volt Magyarországon 2010 óta, a szakmája miatt, az újságírói munkája miatt senkit sem figyeltek meg.
Hiába van ellenzéki elnöke a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának, a bizottságban nincs ellenzéki többség, így a kormánypártiak meg tudják akadályozni, hogy felálljon egy ténymegállapító bizottság, ami személyes meghallgatásokat végezhetne a megfigyeléseket bonyolító operatív tisztekkel, és belenézhetne az aktákba, hogy mikor voltak ezek a vizsgálatok. A jobbikos Stummer János azt mondta, száz felett van a megfigyeltek száma, de szerinte ennél fontosabb, hogy kik ellen, mikor és milyen felhatalmazással vetették be a szoftvert. Ennek a megválaszolása bonyolultabb lesz, mert a kormányváltásig „ez a rezsim erre nem fog válaszolni” – mondta.
Stummer azután kezdhetett el nyíltabban beszélni az ügyről – az államtitoksértés határán táncolva –, hogy az Országgyűlés egy másik bizottságának, a honvédelmi és rendészetinek a csütörtöki ülése után Kósa Lajos fideszes képviselő váratlanul elismerte, hogy a magyar állam is szerződést kötött a szoftver használatára.
A nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szerint Kósa bakizott, amikor elismerte, hogy vettek a Pegasusból, de innentől kezdve ő is nyíltabban beszélhet az ügyről.
Az ellenzék a honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottság együttes ülésén tisztázná a Pegasus-ügy részleteit most, hogy Kósa Lajos kikotyogta, a Belügyminisztérium valóban megvette a szoftvert. Amit aztán Stummer maga is megerősített.
A honvédelmi bizottság fideszes elnöke elismerte, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert.