Szeptember óta egymást érik a kisebb-nagyobb oktatásügyi tüntetések, akciók. A szervezői gárda változatos: a legerősebb demonstrációkat szinte kivétel nélkül civilek hozzák össze, illetve frissen alakult diákszervezetek hozzák, de mellettük ott vannak régóta ismert szakmai szervezetek és a szakszervezetek is. Összeszedtük a legfontosabb szereplőket, hogy segítsünk az eligazodásban.
Ők a szeptember 2-ai, első nagy őszi tüntetés szervezői.
A mozgalom a budapesti Szent István Gimnáziumból indult, ahol néhány diák januárban kockás inges szolidaritási akciót szervezett a tanárok figyelmeztető sztrájkja idejére. Amikor megtudták, hogy március 16-ától határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a pedagógus-szakszervezetek, a diákok felvették a kapcsolatot több budapesti iskola diákönkormányzati elnökével, és együtt kezdtek tüntetést szervezni a sztrájk napjára. Nagyjából kétszáz résztvevőre számítottak, ennyi főre jelentették be az eseményt. Végül 22 budapesti középiskola több ezer diákja gyűlt össze a Kossuth téren. A szervezők az esemény sikerén felbuzdulva úgy döntöttek, csoporttá szerveződnek és hálózatépítésbe kezdenek.
Szeptemberi tanévnyitó tüntetésükön körülbelül tízezer ember vett részt, a demonstráción bejelentették, hogy vasárnapról hétfőre négy gimnázium előtt virrasztást tartanak a tanárokért. A tiltakozási forma annyira sikeres lett, hogy tőlük függetlenül más diákcsoportok is elkezdték használni.
A legutóbbi, október 14-ei tüntetés is a DAT-hoz köthető, a szervezők szerint itt is nagyjából tízezren lehettek. Itt jelentették be, hogy a Grund nevű diákcsapattal összefogva megalapítják az Egységes Diákfrontot (EDF).
A Grund a DAT-nál is fiatalabb szerveződés, egy csapat AKG-s diák döntött úgy a szeptember eleji nagy diáktüntetés és a virrasztások után, hogy saját akciót szerveznek: szeptember 9-én az iskolájuk előtt 360 iskolatársukkal tartottak közös éneklést. Ezt követően egy nagyobb tüntetés szervezésébe kezdtek, ez volt az október 5-ei hídfoglalás, amire olyan sokan mentek el, hogy a tömeg fel sem fért a Margit hídra.
A jövőben a DAT és a Grund Egyesült Diákfrontként együtt szervez megmozdulásokat és toboroz tagokat, több településen már létre is jöttek helyi csoportok: Szegeden, Szentesen, Pécsett, Békéscsabán, Gyulán, Győrben és Debrecenben.
A következő nagyobb budapesti megmozdulás szervezői.
2014-ben alakultak Független Diákparlament néven, ők voltak a 2018-as diáktüntetések szervezői. A közvélemény számára az egyik legemlékezetesebb momentum talán az volt, mikor Velkovics Vilmos az Echo Tv stúdiójában interjúztatás helyett mondatelemzésre próbálta rávenni a szervezet szóvivőjét, Kálló Dánielt. Emellett az FDP az évek során egy sor oktatási javaslatcsomagot készített, és próbálta szakmai egyeztetésre bírni a döntéshozókat.
2020-ban alakultak mozgalommá, a teljes nevük Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom. Saját elmondásuk szerint azért választották ezt a szerveződési formát, hogy gyorsabb reakcióidővel és nagyobb hatékonysággal tudjanak megmozdulásokat szervezni és diákjogi segítséget nyújtani.
A 2022-es tiltakozási hullámban tevékenyen részt vettek, ott voltak a márciusi diáktüntetés szervezői között, felszólaltak a nagy kockás inges találkozón (erről később). Vidéki városokban is szerveztek akciókat, flashmobokat, október 23-án pedig nagy budapesti tüntetést szerveznek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével közösen.
A Tanítanék Mozgalom 2016-ban alakult, legismertebb arcai Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, és Törley Katalin, a Kölcsey Ferenc Gimnázium polgári engedetlenség miatt kirúgott tanára. 2016-ban egy sor tüntetést szerveztek a közoktatási rendszer megreformálásáért, ebből az időszakból ered a kockás ing, mint a tanárok melletti kiállás egyik szimbóluma.
Szeptemberben a Tanítanék hirdette meg a tavasszal elkezdett polgári engedetlenségi mozgalom folytatását, a noÁr Mozgalommal közösen pedig két nagy tüntetést is szerveztek a Kossuth térre idén. Az elsőt április elsején, a másikat október 5-én, a hídfoglalás napján. Utóbbin a becslések szerint negyvenezer ember vett részt. Ezek voltak azok a koncerttüntetések, ahol a felszólalókat ismert zenekarok váltották a színpadon, az eseményen begyűjtött adományokból pedig a Tanítanék sztrájkalapján keresztül a sztrájkoló és polgári engedetlenkedő pedagógusokat támogatták. Az október 14-ei miskolci tüntetés és élőlánc szervezői közt is ott voltak.
A mozgalom és vezetője, Molnár Áron az elejétől fogva nagyon aktív résztvevője az oktatási megmozdulásoknak. Közösségi felületeiken rendszeresen mozgósítanak a tüntetéseken való részvételre és a tanárok támogatására, írtak dalt a pedagógusok helyzetéről – amit Molnár Áron egy sor tüntetésen elő is adott –, és tőlük ered a tiltakozások új szimbóluma, a piros körbe zárt felkiáltójel.
A két nagy pedagógus-szakszervezet egyike, amely a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) közösen több mint egy éve próbálja alkura bírni a kormányt. A két szakszervezet által meghirdetett januári sztrájk lökte be az idei év eseményeit. Az első sztrájkra válaszul érkezett a sztrájkjogot korlátozó rendelet, ez hívta életre a polgári engedetlenségi mozgalmat. A PDSZ egy sor másik szervezettel (aHang, Magyar Szakszervezeti Szövetség, VDSZ, Tanítanék) március 19-én „nagy kockás inges találkozó” néven szervezett tüntetést, részt vettek az október 14-ei miskolci tüntetés szervezésében, az október 23-ai tüntetést pedig az ADOM Diákmozgalommal közösen szervezik.
A másik nagy pedagógus-szakszervezet. Részt vettek az október 14-ei miskolci élőlánc szervezésében, november 26-ára pedig a budapesti Kossuth térre jelentettek be tüntetést.
Az elmúlt időszak oktatási tüntetéseinek legérdekesebb és egyik legfontosabb eleme, hogy a legtöbbet teljesen civil emberek szervezik. Az emlékezetes október 5-ei budapesti élőláncot néhány szülő kezdte szervezni, október 14-én pedig Zalaegerszegen hoztak össze civil kezdeményezésre másfél kilométeres élőláncot. A nagyobb szabású demonstrációkon túl megszámlálhatatlan kisebb akciót is tartanak: a diákok virrasztásokat szerveznek az iskolájuk elé, a sztrájknapokon szülők és diákok gyűlnek össze, hogy támogassák a tanárokat, amikor pedig a fenyegető levelek miatt a tankerülethez vonulnak a tanárok, több száz, akár ezer támogató kíséri őket. És egyre több tüntetést, szolidaritási akciót szerveznek kisebb-nagyobb vidéki településeken is.
Bár most szétszálaztuk a nagyobb tüntetések szervezőit, azt több szervezet hozzátette, hogy köztük is összefonódnak a szálak: ha szervezőként nem is szállnak be minden alkalommal egymás tüntetéseibe, de a mozgósításban, helyszínbiztosításban gyakran segítik egymást, és akár fel is szólalnak egymás rendezvényein, és más civil szervezetektől (aHang, Civil Bázis) is kapnak segítséget.
A tiltakozási kedv egyelőre nem látszik csillapodni, a héten is több kisebb-nagyobb tüntetés volt és lesz, csütörtökön öt településen akcióztak az aHang aktivistái, Szegeden élőlánc volt, pénteken Zuglóban, Nyíregyházán és Pécsett demonstrálnak, a vasárnapi budapesti tüntetésre pedig már közel 15 ezren jeleztek vissza.
A követeléseik: megoldást a tanárhiányra, tanítható és tanulható mennyiségű és minőségű tananyag, élhetőbb körülmények az iskolákban és nagyobb figyelem az oktatásra.
Frissülő listánk a tiltakozó intézményekről.
A Kossuth térre mentek a tanársztrájkot támogatva.
Pályaelhagyó osztályfőnökökről, tanárhiány miatt elmaradó fizikaórákról meséltek a pénteki diáktüntetés résztvevői. Videó.
A Radnóti és az Apáczai diákjai tiltakoznak.
A legnagyobb tiltakozás a közoktatás helyzete miatt a fővárosban volt, de Zalaegerszegtől Miskolcig számos városban voltak pénteken nagyobb megmozdulások.
A Budapest Közút kameráin is látványos a diákok által szervezett hídfoglalás.
Hétfőtől. Hosszabb ideig is fenntartható, ugyanakkor látványos ellenállást szeretnének, ennek lebonyolítására tettek javaslatokat a pedagógusok számára.
Képgaléria a napról, amikor elégedetlen tanárok és diákok uralták a fővárost.
Horgas Péter szerint a kör, benne egy felkiáltójellel arról szól, hogy össze kell fognunk és figyelnünk kell egymásra, ebben a nagyon félelmetes helyzetben.
A tanárok dühösek, amiért a kormány ahelyett, hogy tárgyalna a jobb feltételekről, nagyobb megbecsülésről szóló követeléseikről, inkább a sztrájkjogukat lehetetlenítette el.
Szerda reggel élőláncos demonstráció szelte át az egész várost, rég volt ilyen nagy és erős megmozdulás Budapesten. Az élőláncot 90 százalékban diákok alkották, akik nem bulizni mentek ki, hanem a tanáraikért.
Nemcsak pedagógusok, de diákok és szülők is kiálltak az oktatás jövőjéért, a tanárokért, az autósok pedig dudálva fejezték ki szolidaritásukat.
A Fillér Utcai Általános Iskola első sztrájkja pontosan megmutatta, miért nem sikerülhet szembeállítani a szülőket a tanárokkal.
„Nem tudunk reggel tükörbe nézni, így nem lehet tovább élni.”
A tanárok válaszlevelet vittek Marosi Beatrix tankerületi vezetőnek, szülők és diákok álltak ki mellettük.
Az aHang aktivistái egyszerre akcióztak Szegeden, Dunakeszin, Miskolcon, Pécsen és Budapesten.