Komoly felfordulást okozott a Kínából hazafelé repülő Emmanuel Macron, amikor újságíróknak értékelte a látogatása tapasztalatait. „Mintha gránátot dobott volna a nemzetközi diplomácia közepére” – szólt az egyik, még egész visszafogott értékelés, és általános meggyőződésnek tűnik, hogy a francia elnök megint előbb beszélt, és maximum utána gondolkozott el az adott témán.

A téma ezúttal Tajvan, illetve ezen keresztül az amerikai-kínai és európai kapcsolatok voltak, és Macron, akit amúgy Pekingben hatalmas felhajtás közepette, látványos gesztusok sorával fogadtak, azt fejtette ki újságíróknak a hazafelé tartó repülőúton, hogy Európának vigyáznia kell, nehogy belesodródjon egy konfliktusba, ami nem a sajátjuk, hanem az Egyesült Államok és Kína között zajlik. Macron hangsúlyozta, hogy Európának stratégiai önállóságra van szüksége, és nem szabad, hogy a kontinens pusztán az Egyesült Államok követője legyen.

Macron felvetése nem számít újdonságnak, a stratégiai önállóság gondolata első elnöki ciklusának kezdete óta hangsúlyos eleme a külpolitikai víziójának, de a nyilatkozat számos körülménye (például hogy miközben épp hazafelé repült Pekingből, a kínai hadsereg látványos erődemonstrációt tartott Tajvan körül) komoly felzúdulást váltott ki.