Európa legnagyobb füstös szobájában újraindul az Unió csúcsvezetőiről szóló alkudozás

eu
  • Másodszor ülnek össze az uniós állam- és kormányfők, hogy kiválasszák az EU-s intézmények vezetőit.
  • A három nagy európai pártcsalád már megegyezett a nevekről, de Giorgia Meloni még bekavarhat.
  • És természetesen Orbán Viktor is próbálkozik majd.
  • Ennek ellenére óriási meglepetés lenne, ha nem Ursula von der Leyent jelölnék az Európai Bizottság élére.

Az európai uniós politika legizgalmasabb része az intézményi vezetők kiválasztása körüli alkudozás. Az uniós állam- és kormányfők minden EP-választás után őrült hatalmi játszmázásba kezdenek. A politikusok célja, hogy olyan kompromisszumot kössenek, ami előnyös az Unió szempontjából, de közben otthon is sikerként adható el.

A vezető-casting a legutóbbi alkalommal több drámai fordulatot is vett. A csúcsjelölti rendszer alapján eredetileg a 2019-es EP-választást megnyerő Európai Néppárt jelöltjének járt volna az Európai Bizottság elnöki posztja. A német Manfred Webert azonban a Visegrádi Négyek segítségével villámgyorsan megfúrta Emmanuel Macron francia elnök.

Ezután pár napig úgy nézett ki, hogy a szocialisták holland csúcsjelöltje, Frans Timmermans lehet a befutó, végül azonban az előzetesen senki által sem tippelt német védelmi minisztert, Ursula von der Leyent szavazta meg az Európai Tanács. A folyamat több hétig tartott, és bár a politikusok számos alkalommal külön is egyeztettek, végül csak egy második körös, maratoni, három napig tartó EU-csúcson tudtak megállapodni.

Simának tűnt

Előzetesen úgy nézett ki, hogy idén nem lesz ennyire nehézkes a folyamat. Bár a szélsőjobboldali pártok erősödtek, a liberálisok és a zöldek pedig gyengültek az EP-választáson, az erőviszonyok nem alakultak át gyökeresen. A választást magabiztosan nyerte meg a Néppárt, ez pedig csúcsjelöltjének, von der Leyennek az esélyeit is javította.

Ursula von der Leyen
Fotó: KENZO TRIBOUILLARD/AFP

A német politikusnak Macron pártjának visszaesése is jól jött. Az EP-választás előtt a meghatározó uniós politikusok közül a francia elnök volt az egyedüli, aki nem állt teljes mellszélességgel von der Leyen újraválasztása mögött. Macron meg is szellőztette a volt olasz miniszterelnök, Mario Draghi nevét. Azonban a katasztrofális EP-választási eredmény után az elnöknek újra a belpolitika irányába kellett fordulnia, a nemzetgyűlés feloszlatása miatti időközi parlamenti választás lett az első számú prioritása.

Nem sokkal az EP-választás után ki is szivárgott az uniós vezetők várható névsora. Von der Leyen (Bizottság) mellett a portugál António Costa (Tanács), az észt Kaja Kallas (külügyi- és biztonságpolitikai főképviselő) és a máltai Roberta Metsola (Parlament) szerepelt a listán.

Sokan arra számítottak, hogy az uniós állam- és kormányfők már június 17-én megállapodnak a témában. A nem hivatalos tanácsi munkavacsorán azonban elmaradt a döntés. Charles Michel, a Tanács elnöke a találkozó után arról beszélt, hogy az álláspontok közeledéséhez további egyeztetésekre lesz szükség. Macron pedig azt mondta, közel a megállapodás, de a döntésnek még érnie kell.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung viszont június 25-én már arról írt, hogy a három nagy európai pártcsalád megállapodott az uniós csúcsvezetők személyében. A döntést a Néppárt részéről Kiriakosz Mitszotakisz görög és Donald Tusk lengyel miniszterelnök, a szocialisták oldaláról Olaf Scholz német kancellár és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, míg a liberálisok képviseletében Macron és Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnök hozta meg. Az alkuból azonban kimaradt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek

Bismarck beájulna

Odáig lenne örömében, ha megtudná, hogy Európa nemzetei a német hadsereg éléről választottak vezetőt maguknak. Ha pedig azt is tudná, hogy egy nőről van szó, aki a melegek örökbefogadási jogát támogatta, akkor talán a döbbenettől alélna el.

Magyari Péter
eu

Nem született megállapodás a nem hivatalos EU-csúcson az uniós intézmények vezető tisztségeiről

A nem hivatalos munkavacsora célja Charles Michel szerint egyébként is csak az volt, hogy „mélyreható eszmecserét” folytassanak a jelöltekről.

Haász János
külföld

FAZ: A három nagy európai pártcsalád megállapodott Ursula von der Leyen újrázásában

António Costát a Tanács élére, Kaja Kallast pedig kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek jelölnék.

Molnár Kristóf
eu

Erősödő szélsőjobb és a Fidesz európai jövője: mit jelentenek az EP-választás eredményei?

Megválasztották az Európai Parlament új képviselőit. A friss eredményeket Hegedűs Dániellel, a German Marshall Fund elemzőjével értékeltük.

Molnár Kristóf
élő

Orbánnak nem tetszik az uniós csúcsvezetőkről megkötött megállapodás

A három nagy európai pártcsalád megállapodott a nevekben, csütörtökön terjesztik az állam- és kormányfők elé.

Windisch Judit
POLITIKA

Orbán: Egy hétgyerekes német családanyát választottunk meg a Bizottság élére

Szerinte ez már önmagában sokat elárul arról, hogy fordulat várható Európában.

Czinkóczi Sándor
POLITIKA
Videó

Orbán Viktor váratlanul válaszolt a 444-nek

Megkérdeztük a miniszterelnököt, miért változott meg a véleménye Ursula von der Leyenről, akit négy éve meg nem tartott Soros emberének, most mégis ezzel vannak tele az utcák.

Kaufmann Balázs, Czinkóczi Sándor
video

Orbán Balázs a 444-nek: Nem támogatjuk Von der Leyen újabb ciklusát

A miniszterelnök politikai tanácsadója szerint az Európai Bizottság olyan elfogult és elfogadhatatlan módon bánt Magyarországgal, hogy nincs más választásuk.

Molnár Kristóf
eu

Orbán: Manfred Webernek belzebubi szerepe van

A miniszterelnök szerint háborúpárti, gazdaságellenes és migrációpárti koalíció jött létre az Európai Unióban.

Bódog Bálint
POLITIKA

Belebukik a ma kirobbant korrupciós botrányba a portugál miniszterelnök

Az országot nyolc éve vezető António Costa felmentését kérte a köztársasági elnöktől. Könnyen a vádlottak padján találhatja magát.

Urfi Péter
külföld