Olaf Scholz a 2021-es választási kampányban a modern Németország egyik legnagyobb politikai bravúrját vitte végbe, miután három hónap alatt 13 százalékos közvélemény-kutatási hátrányt leküzdve a harmadik helyről a választási győzelemig vezette pártját, a szociáldemokrata SPD-t.
Az azóta kancellárként dolgozó Scholznak a mostani kampányban sem lesz egyszerűbb dolga, pártját 17 százalékos lemaradással a harmadik helyre mérik a közvéleménykutatók. Bár az alaphelyzet szinte ugyanaz, Scholznak még a 2021-esnél is nagyobb bravúrra van szüksége, ha meg akarja őrizni pozícióját.
Németországban eredetileg 2025 szeptemberében tartottak volna parlamenti választást. A német kormánykoalíció azonban november 7-én szétesett, miután Scholz menesztette Christian Lindner pénzügyminisztert, a legkisebb koalíciós párt, a liberális szabad demokraták (FDP) pártelnökét.
Scholz először arról beszélt, hogy januárban kér bizalmi szavazást maga ellen, ha pedig elveszíti, március végén jöhet az előrehozott választást. A legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív CDU elnöke, Friedrich Merz azonban felszólította a kancellárt, hogy minél hamarabb kezdeményezze a bizalmi szavazást. Scholz végül december 11-ét jelölte ki, így ha aznap nem kap többséget, várhatóan február 23-án tarthatják az előrehozott parlamenti választást.
Scholz döntése után azonnal kampányolni kezdtek a pártok. A CDU bejelentette, hogy Angela Merkel egykori ősellenségét, a két évtizedre partvonalra szorított, majd az elveszített 2021-es választás után visszatérő volt BlackRock-menedzser Merzet jelöli kancellárnak. A Zöldek listavezetője pedig az a Robert Habeck alkancellár lett, aki már az előző választáson is kancellárjelölt szeretett volna lenni, de pártja végül Annalena Baerbockot küldte helyette csatába.
A nagypártok közül egyedül az SPD bizonytalankodott. Miután Scholzot még a szélsőjobboldali AfD elnöke, Alice Weidel és a szélsőbaloldali BSW-t vezető Sahra Wagenknecht is előzte a politikusok népszerűségét mérő közvéleménykutatásokon, több párttagban is felmerült a „bidenezés” gondolata, vagyis Scholz lecserélése egy másik kancellárjelöltre. Az alternatíva a népszerűségi listákat toronymagasan vezető Boris Pistorius védelmi miniszter volt.
Pistorius azonban nem vállalta a feladatot. A 2023 januárjában még alsó-szászországi tartományi belügyminiszterként dolgozó politikus videóüzenetében azt mondta, sosem tekintett ugródeszkaként a politikai pozíciókra. A védelmi miniszterséget is csak Scholz kérésére vállalta el, akit pedig sosem árulna el, így a kancellárjelöltségét is támogatja. Pistorius döntését többen csak úgy kommentálták, hogy a miniszter végleg megnyitotta az utat Merz előtt.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?A miniszterét veszített FDP nélkül nincs meg a most még hárompárti kormány parlamenti többsége. A német elemzők szerint vége a kormánykoalíciónak.
De előtte még bizalmi szavazást tartanak december 16-án Olaf Scholz kancelláról.
A pártszakadás réme fenyegeti a német Linkét. A párt fekete báránya, Sahra Wagenknecht közben már új formáció alapításán gondolkozik, mellyel a szélsőjobboldal szavazóit is megszólítaná.
Egyhangú döntés született.
A solingeni késes támadás, és a szélsőjobboldali AfD tartományi választási sikerei után Németország lassan rájön: nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig. A közhiedelemmel ellentétben az Afd egy ideje már nem csak az egykori NDK problémája, csak Bajorországban kétmillióan szavaztak rájuk legutóbb.
Bocsánatot kért, de nem árulta el, hogy min nevetett.
A zöldeken és a liberálisakon múlhat, hogy milyen kormány lesz. A nagykoalíció folytatását egyelőre senki sem akarja.
De más nagy hatótávolságú fegyvereket igen.
Hogy felszólítsa az orosz elnököt az „igazságos és tartós béke” kezdetét jelentő ukrajnai béketárgyalások elkezdésére.
Donald Trump hivatalba lépésére készülve beindultak az izmozások az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. A német kancellárt sok kritika éri mostanában, amiért Vlagyimir Putyinnal telefonált.