A CDU-s Jens Spahn szerint Németországnak vissza kell szereznie az önvédelmi kapacitását, amihez akár 60 ezer további katonára lesz szükség.
Olyan kijelentések minősítették hivatalosan is szélsőjobbosnak a legnépszerűbb német pártot, amiket Magyarországon napi szinten hallani. Lehet-e ebből betiltás, amikor Trumpék éppen ezerrel tolják az AfD szekerét, és mi szól ez ellen?
Alice Weidel nevetett, Olaf Scholz értetlenül állt a helyzet előtt.
Merz a kedd reggeli titkos szavazáson első körében 310 szavazatot kapott a szükséges 316 helyett a 630 fős Bundestagban. A második kört szerdán vagy pénteken tarthatják meg.
Az új német kancellár Angela Merkelhez hasonlóan akarja vezetni az Európai Uniót. Keményebben lépne fel az uniós értékeket megsértő tagállamokkal szemben, és az egyhangú döntéshozatalt is visszaszorítaná. Ambíciói leginkább Orbán Viktornak fájhatnak.
Frauke Petry pár éve azért mondott le, mert nem sikerült mérsékeltebb irányba vinnie a pártot.
A német kereszténydemokraták és szociáldemokraták szűk két hónap alatt megállapodtak az új koalíciós szerződésről. A gyorsaság Merz érdeme, a tárgyalásokban viszont a szociáldemokraták voltak az ügyesebbek. A leendő kancellár jelentős népszerűség-vesztéssel kezdheti meg a szélsőjobboldal visszaszorítását célzó kormányzását.
Bismarck és Marx is szóba került a német parlament alakulóülésén, amin maratoni beszédet mondott az NDK állampártjából érkező kommunista ikon, Gregor Gysi, és az új házelnököt, Julia Klöcknert is megválasztották. Közben az AfD képviselői többször is nekimentek a centrumpártoknak. Alelnök-jelöltjüket nem is szavazták meg a többiek.
A miniszterelnök két hét alatt másodszor is megvétózta az Ukrajnával kapcsolatos közös nyilatkozatot az EU-csúcson. Ellenállása azonban már nem okozott zavart, mert a többiek adottságként fogadták el az álláspontját, és más keretek között kerestek megoldást. Orbán jobban elszigetelődött, mint az elmúlt években bármikor.
De voltak követeléseik is.
A várható új kormány pártjai közösen jelentették be, hogy növelik az ország katonai kiadásait és létrehoznak egy 500 milliárd eurós, 10 évre szóló infrastruktúra-fejlesztési alapot.
Azt mondta, nem megy addig Amerikába, amíg fel nem áll az új német kormány.
Peter Tschentscher szociáldemokrata főpolgármester pártja 33,5 százalékot szerzett.
Friedrich Merz valódi mozgástér nélkül kezdi a koalíciós tárgyalásokat. Hiába nyertek a konzervatívok, a német választás valódi győztese a Merz hibáira váró AfD. Küzdelmes évek várnak Németországra.
Szerinte „Németország népe nagy számban szavazott a változásra”.