Szép napot, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legérdekesebb nagyobb cikkeivel, podcastjaival. Többféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük válogatni.
Ez volt az utolsó hét idén, amikor még érdemben történnek dolgok a közéletben, és volt is bőven mivel foglalkozni: megírtuk, hogy a Fidesz belekezdett egy veszélyes dologba, a jogállam szépen lekövethető tökön rúgásába, és elsőként mutattuk be azt a kormányzati javaslatot, mely szerint villámgyorsan, már január 1-től bezárnák az országot a vendégmunkások előtt.
Szombat délelőtt jön majd Orbán Viktor éves sajtótájékoztatója, a helyszínen ott leszünk mi is, és természetesen követjük majd a történéseket. A magyar miniszterelnök a héten Brüsszelben járt EU-csúcson, és ott voltunk az ottani sajtótájékoztatóján is. Már az EU-csúcs előtt írtunk arról, hogy nem sok konkrétumra lehet majd számítani, és összegző cikkünkből kiderült, hogy ez így is történt: valódi döntések nélkül zárult az idei utolsó uniós találkozó, és már mindenki Donald Trump hivatalba lépését várta.
Írtunk emellett arról, hogy bár Lázárék tagadták, a MÁV javában dolgozik a komlói vasúti pálya bontásának előkészítésén, megnéztük, ahogy Gyurcsány és a DK-sok olcsó gyümölcsöt árultak, megírtuk, hogy emelkedett fel, majd bukott nagyot Homlok Zsolt, foglalkoztunk azzal a kérdéssel is, hogy miért támogathatja kevesebb nő Magyar Pétert, mint férfi, a Lakmusz pedig folytatta a sorozatát arról, hogy mennyit költ a magyar állam a hadsereg népszerűsítésére.
Bod Péter Ákos volt a podcaststúdiónk vendége, és többek között arról is szó volt, hogy a magyar gazdaságpolitikának nem adnak irányt az újonnan meghirdetett programok, a 3-6 százalékos növekedés illúzió. Mintha a kormány nem gazdasági sikerekkel akarna 2026-ban választást nyerni, hanem valami más módszerrel. És ha már gazdaság: foglalkoztunk azzal is, hogy Orbán úgy magyarázta meg a forintgyengülést, hogy annak fele se igaz, és megnéztük, hogy valójában min múlik, hogy mire van pénze az országnak, és mire nincs.
A magyarok azt bizonygatják, hogy hűséges ukrán állampolgárok, az ukránok pedig, hogy már minden jog megvan, csak Orbánék használják a kisebbségi kártyát: a hetet egy ungvári riporttal indítottuk, ahol egyre több a katonasír, és egyre kevesebb a magyar. Az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódva folytatódott cikksorozatunk is, amely az Ukrajnából tömegesen elrabolt gyerekekről szól.
Nem kis meglepetésre politikai menedékjogot kapott Magyarországon Marcin Romanowski volt lengyel miniszterhelyettes, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint „Lengyelországban jogállamisági válsághelyzet van”. Arról, hogy mit érdemes tudni a menekülni kénytelen lengyel politikusról, részletesen is írtunk.
Foglalkoztunk a kínai-brit kémbotránnyal, amely már egészen a királyi családig ért, és írtunk arról is, hogy rejtélyes drónok őrjítik meg esténként az amerikaiakat.
Mivel járhat, ha az ember elkezd utánamenni a családi mitológiák valóságtartalmának? A Nem rossz könyvekben Grecsó Krisztián volt a vendégünk, akivel démonokról, kitörési lehetőségekről és Móricz naplóiról is beszélgettünk.
A hallgatás kultúrája, a cölibátus és a klerikalizmus. Ezek is kellettek ahhoz, hogy világbotrány legyen a katolikus egyház gyermekbántalmazási ügyeiből. Mivel a kérdés újra a figyelem középpontjába került, közzétettünk egy fejezetet a témát bemutató kiadványunkból.
Mindent megtesz a Fidesz, hogy lecsukassa Till Tamás gyilkosát, még azt is törvénybe írja, hogy a törvényt nem úgy kell értelmezni, ahogy. A cél érdekében most tapsolunk ennek, de mi van, ha legközelebb nem ilyen egyértelmű ügyben lépik meg ugyanezt?
Már a héten a kormány elé kerülhet az a javaslat, mely után új munkavállalási engedélyeket nem adnának ki, az itt lévők engedélyét sem hosszabbítanák meg a két év lejárta után. A tiltás csak az uniós tagállamokra és Grúziára nem vonatkozna. A kamara szerint kompromisszum kell, különben nem lesz itt gazdasági növekedés. A magyar ipar sok szereplőjét sokkolta a hír, óriási lobbizás indult meg.
Azt is mondta, a soros elnökség fél éve alatt rájött, az EU túlélésének egyetlen módja, ha mer naggyá válni.
Az uniós állam- és kormányfők az Európai Tanáccsal zárják az évet. A legfontosabb témákat Volodimir Zelenszkij látogatása, Donald Trump visszatérése és a magyar miniszterelnök soros elnöki beszámolója szolgáltatja. Orbán ráadásul kivételesen a sajtó elé is kiáll.
Valódi döntések nélkül zárult az idei utolsó EU-csúcs. Bár a találkozón Volodimir Zelenszkij is jelen volt, a soros elnökségtől búcsúzó Orbán nem beszélt tűzszüneti javaslatáról az ukrán elnökkel. Valójában már mindenki Donald Trump hivatalba lépését várja.
Ezt bizonyítják a 444 birtokába került dokumentumok.
A DK kivonult a Minecraftból az utcára, hogy olcsó gyümölccsel hívja fel a figyelmet a drága gyümölcsökre. A párt politikusai ládákat pakoltak, az idősebbek és nagycsaládosok pedig megtömték kosaraikat.
A gazdasági szakemberből Mészáros Lőrinc vejévé avanzsált, majd kegyvesztetté vált üzletember története.
A Medián számai szerint pont Magyar korosztályában a legnagyobb az eltérés a Tisza női és férfi támogatói között. A számokat Kováts Eszter politológussal elemeztük.
Voluntarista döntések, semmi ellensúly, nagyotmondási kényszer, irány nélküli gazdaságpolitika. A miniszterelnöknek visszatérhetne a magyar valóságba. Lehet, hogy gazdaságot már elengedte, és valami más, aggasztóbb módszerrel próbálja majd megnyerni aválasztást. Bod Péter Ákos az új gazdaságpolitikáról. A podcast ingyenes verziója, teljes leírt szöveggel.
Előjött a spekulánsokkal (Soros!), akik pénzt akarnak keresni, meg az ide-oda rángatott árfolyammal. De az árfolyamot egyáltalán nem rángatják, a forint trendszerűen gyengült idén. Arról nem is beszélve, hogy abban egyébként semmi természetellenes nincs, ha piaci szereplők pénzt akarnak keresni.
A kormányfő szavai egy kormányzati kudarc beismerései is lehetnének. De inkább csak arról árulkodnak, hogy Orbán olyan, mint egy sóher nagybácsi. Az állam ugyanis észszerű határokon belül bármire költhet, amire a politikai elit akar.
A magyarok azt bizonygatják, hogy hűséges ukrán állampolgárok, az ukránok pedig, hogy már minden jog megvan, csak Orbánék használják a kisebbségi kártyát. Riport Ungvárról, ahol egyre több a katonasír, és egyre kevesebb a magyar.
Az Ukrajnából elhurcolt gyerekekért a szülők és az ukrán állam is versenyt fut az idővel. Több száz gyereknek sikerült hazatérnie, egyedül, vagy rokonok, barátok, civil szervezetek, ukrán hatóságok, külföldi kormányok vagy ukrán és orosz önkéntesek segítségével. Több tízezren azonban még mindig Oroszországban vannak. Cikksorozatunk harmadik része.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint „Lengyelországban jogállamisági válsághelyzet van”.
Keményvonalas katolikusként lett kormánytag, agresszív meleglobbiról beszélt, terrorizmusnak nevezte az utcai demonstrációk segítését. Közben a vádak szerint maffiaszerűen pénzelte a saját köreit egy állami alapból. Ki Marcin Romanowski, akinek politikai menedékjogot adtunk, és mit tett, amiért ide menekült?
Nagy-Britannia nemzetbiztonsági okokból kiutasított egy Londonban diplomázott és ideje nagy részét ott töltő kínai üzletembert, aki András herceg bizalmába is beférkőzött. Kína tombol, a britek pedig kormányzati szinten gondolkodnak a külföldi ügynökökről szóló szabályozáson. Nem lesz könnyű megvívniuk a kínai érdekekkel.
November közepe óta a keleti part féltucat államában jelennek meg autó méretű drónok lakóházak felett, katonai bázisok, repterek környékén. A kormány nyugalomra int, de közben nem úgy tűnik, mintha ők tudnák, mi történik. A jelenség tökéletes táptalaja az elméleteknek és találgatásoknak.
Mivel járhat, ha az ember elkezd utánamenni a családi mitológiák valóságtartalmának? A Nem rossz könyvekben Grecsó Krisztián volt a vendégünk, akivel démonokról, kitörési lehetőségekről és Móricz naplóiról is beszélgettünk.
A hallgatás kultúrája, a cölibátus és a klerikalizmus. Ezek is kellettek ahhoz, hogy világbotrány legyen a katolikus egyház gyermekbántalmazási ügyeiből. Mivel a kérdés újra a figyelem középpontjába került, közzéteszünk egy fejezetet a témát bemutató kiadványunkból.