Négy dolog, amit nagyon benéztek Orbánék 2024-ben
Az Orbán-kormány rendkívül optimistán vágott neki a 2024-es évnek: elrugaszkodásról, felpattanásról, költekező lakosságról, szárnyaló GDP-ről szólt a fáma, végül újabb technikai recesszióval, csalódást keltő makrogazdasággal és komoly fiskális kihívásokkal kellett szembenéznie a kabinetnek. Ebben az évben gyakorlatilag a kormányzati várakozások szöges ellentéte valósult meg, miközben ez alakulhatott volna másként is, mindössze felelősebb és konzervatívabb tervezésnek kellett volna végbemennie. Például kulcsmomentum lehetett volna a történetben, ha a következő évi költségvetéseket nem nyár elején rakják össze és fogadják el. Ez már önmagában a tervezési hiba elég nagy kockázatát hordozza magában, főleg olyan bizonytalan időszakokban, mint amilyen a jelenlegi.
Bár tény az is, hogy idén is hiába hagyták év végére a költségvetés benyújtását és elfogadását, némiképp ugyanúgy áll a következő évhez, mint tette azt az ideivel: buzgó optimizmus övezi a várakozásaikat. Fantasztikus évről, lendületes növekedésről, pörgő gazdaságról álmodoznak ismét, miközben sem az EU, sem az OECD nem látja azt a nagy magyar gazdasági csodát, amit Orbánék vizionálnak.
Visszakanyarodva 2024-hez, amikor Orbán Viktorék 2023 nyarán megálmodták 2024-et, néhány dolgot nagyon
- félrenéztek,
- elszámoltak,
- nem gondoltak.
1. A gazdasági növekedés
2024 egy dolog miatt mindenképpen rendkívüli év volt: a kormány már az év első hónapjában felismerte, hogy nem egészen úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt várták volna, ezért már tavasszal a tettek mezejére léptek. Ez több intézkedést is jelentett: módosították az éves hiánycélt növelve a költekezés mozgásterét, megszorításokat kiigazító lépéseket jelentettek be, röviddel ezután pedig nyilvánosan is elismerték, hogy semmi nem lesz a 4 százalékos gazdasági növekedésből. Májusban már csak 2,5 százalékos bővülést tartottak elérhetőnek.
Pár hónap után a második negyedéves GDP-adatok ismeretében újra revideálták az álláspontjukat, és július végén 1,5-2 százalékos növekedést tartottak reálisnak. Majd, ahogy megismerhettük a harmadik negyedéves pocsék GDP-statisztikát, kénytelenek voltak 0,8 százalékra csökkenteni az előrejelzésüket. Vagyis elviekben a kiszámíthatóságot szolgáló tavaly nyári költségvetés egy fő pillére ment félre, de nagyon.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
Brüsszel nem látja a magyar fordulatot, a fantasztikus évet és az új lehetőségeket, amelyekről Orbánék beszélnek
Az Európai Bizottság más jövőt lát, mint a kormány, ráadásul a legutóbbi, februári prognózishoz képest drasztikusan rontotta a kilátásokat.
Az OECD sem látja a nagy magyar gazdasági csodát
Sokkal pesszimistábban látják a Magyarország jövőjét, mint a kormány.
Nagy Márton látja a „fogyasztást gátló óvatossági motívumot”
Csak egyelőre nem tudják ezt „feloldani”
A szabolcsiak és a nógrádiak cáfolják Nagy Mártont, úgy költik a pénzt, mintha muszáj lenne
A nemzetgazdasági miniszter elégedetlen azzal, ahogy a lakosság fogyaszt – azaz nem fogyaszt –, nem jön be neki a középosztály és az alacsonyabb jövedelműek viselkedése. Utánajártunk, hogy hol miként költekeznek az emberek az idén.
Nagy Márton vagy nem tud számolni, vagy nem érdekli a valóság, esetleg egy román gazdasági adatot nézett
Akkorát örvendezett a minisztériumi közlemény a kiskereskedelmi adatoknak, amit a valóság egyáltalán nem indokol.
Egy kínai akkugyártó újabb németországi gyárépítést állított le
Korábban a politikára fogták a csúszást, most azonban úgy tűnik, pénzügyi gondok állnak a háttérben.
Orosz rulett lehet a magyar kormány csodafegyveréből
Eleve kockázatos és költséges vállalkozás a kormány legújabb terve, amivel akkumulátoripari nagyhatalommá tenné Magyarországot. Az elmúlt hónapok történései pedig csak növelik a rizikót.
Az akkugyártás tündöklése és hanyatlása
Teljes bukásnak még nem mondhatjuk, de a kormány akkugyárakra alapozott iparstratégiája most éppen csúfos kudarcnak tűnik. Tavaly októberben még 300 milliárd forint fölötti értéket termelt az ágazat, ez mostanra 200 milliárd alá esett.
Magyarország ellen is eljárás indulhat a túl magas költségvetési hiány miatt
De legalább most nem egyedül ülünk a szamárpadban.
Orbánék négy éve folyton csak újra-, újra- és újraindítják a magyar gazdaságot, de valami mindig közbejön
2020 áprilisában kezdte el először újraindítani a gazdaságot a magyar kormány. Egy év kihagyást leszámítva erre ismét szükség van, pedig tavasszal még azt mondták: újraindult a magyar gazdaság.