Csak úgy repkednek az olyan kifejezések mostanában, mint a toxikus munkahely vagy toxikus kapcsolat, a bántalmazás, a munkahelyi kiégés és az önbeteljesítés. Vajon ki lehet égni a magánéletben is és vannak olyan munkahelyek, amik nem toxikusak? Egyáltalán mi az, ami toxikussá tesz egy munkahelyet vagy egy kapcsolatot, hogyan lehet megjavítani és van-e értelme?
Év elején hajlamosak vagyunk világmegváltó terveket szőni arról, hogy többet teszünk a jóllétünkért, ami természetesen érinti a munkahelyünket is, sokan pedig el is döntik, hogy idén minden máshogy lesz, mint tavaly. Aztán január végére általában belátják, hogy ez vagy nem ilyen egyszerű, vagy a valódi változáshoz nem elég elhatározni a dolgot. Főleg akkor, ha a munkahelyi nyomás kiégésbe torkollott, a munkavállaló pedig már csak vergődik a mindennapokban. A kiégés azonban nem csak az egyén problémája, komoly gazdasági károkat okozhat a munkából való kiesés, ezért a megelőzés és a kezelés nagyon fontos lenne minden szempontból. Hogyan lehet elkerülni a kiégést vagy ha már kiégett az ember, mit tehet annak érdekében, hogy kimásszon a gödörből?
Ilyenekről fogunk beszélgetni a mai tyúkólban, megpróbálunk redflageket keresni, amikre érdemes odafigyelni, szóba kerülnek a tünetek meg a sokkoló statisztikák is.
Vendégünk Szalay Ágnes, pszichológus és coach. Munkájában arra törekszik, hogy támogassa az embereket a belső egyensúlyuk megtalálásában, és abban, hogy megtalálják az elégedettséget a munkájukban, az életükben. Szervezetfejlesztőként és coachként gyakran találkozik a túlzott stressz, a kiégés hatásaival – és szerencsére többeket látott már ebből kijönni, változtatni az életükön. Öt éve gyakorolja a mindfulness meditációt, és tanítja is nyolchetes mindfulness alapú stresszcsökkentés (MBSR) tanfolyamokon. Ha a kiégés, stressz témakörben még szívesen olvasnátok, itt és itt és itt megtehetitek.
Bővebben:
Némi olvasnivaló:
És végezetül csak hogy mindenki megnyugodjon: LETT MAMBA!
Podcastunk kéthetente jelentkezik új adással, meghallgatható a 444 Spotify- és Apple-csatornáján is. Korábbi adásaink itt találhatók. Javaslataid, ötleteid, meglátásaid a tyukol@444.hu címre várjuk.
Illusztráció: Kiss Bence/444
Byung-Chul Han dél-koreai származású német filozófus szerint teljesen természetes folyamatok eredménye, hogy a társadalom mostanra kiégett: a korábbi immunológiai paradigmát felváltotta az az állapot, amelyben a tévesen szabadságként megélt individualizmusban saját magunk hajcsárai lettünk. Han szerint az egyik fő baj, hogy nem tudunk nemet mondani.
Indul a 444. oldal, új, kéthetente jelentkező könyves podcastunk. Az első rész az önkizsákmányolásról, a hiperfigyelemről és A kiégés társadalmáról.
A technikai fejlődés egyik első áldozata a szabadidő, pedig fontos, hogy az ember néha megengedje magának, hogy semmit se csináljon.
Világszerte fiatalok milliói érzik úgy, hogy bár elvben minden lehetőség előttük áll, mégis képtelenek utolérni magukat, és kudarcot kudarcra halmoznak. És hogy valami végleg félrecsúszott a munkájukban, a szabadidejükkel és a kapcsolataikkal. Egy újságíró megírta a saját történetét, amiben rengetegen ismertek magukra.
Óriási hatása volt a fiatalkori kiégésről szóló írásunknak, rengetegen ismertek magukra, munkahelyeken indultak beszélgetések a munka helyéről az életünkben. Mi állhat a jelenség mögött? Podcast a cikk szerzőjével, Horváth Bencével.
45 éve ismerjük a jelenséget, de mostanáig inkább az okok feltárásával, mint a diagnózissal voltunk elfoglalva.