Hatékonyságnövelés? Piti bosszú? Bűncselekmény? Puccs? Alkotmányos válság? – Hasonló felvetések sora hangzik el, miközben ámulva figyeli az amerikai közvélemény Elon Musk térnyerését. A világ leggazdagabb embere Donald Trump beiktatása után azonnal elképesztő lendülettel vetette bele magát a munkába, a köré létrehozott, elvben a kormányzati hatékonyság növelését és költségcsökkentést ígérő DOGE fiatal munkatársai sorra szállták meg a különféle kormányügynökségeket és háttérintézményeket, hogy ott aztán rendre rendkívül érzékeny, eddig csak kevesek számára elérhető adatokhoz férjenek hozzá.
A helyzet megértését nehezíti, hogy Musk szerepe és feladatköre példátlan: sosem fordult még elő az országban, hogy valaki ekkora vagyonnal ekkora közvetlen befolyásra tegyen szert az állam működésében. Szintén nehezíti a megértést, hogy Trump beiktatása óta elképesztő tempóban történnek a dolgok. Lehet persze tudni, hogy ez eleve a trumpi stratégia része: annyira sok területen okozni sokkot, felháborodást és zűrzavart, hogy se az ellenzék, se a média és a közvélemény ne tudja követni a történéseket. Musk térnyerése párhuzamosan történik például a védővámok körüli bohózattal és az etnikai tisztogatás tervével összekötött közel-keleti ingatlanfejlesztési szándék bejelentésével, hogy csak kettőt említsünk a rengeteg, a címlapok tetejéről egymást kilökő történés közül.
És az is nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy Trump és Musk több eddigi lépése jogsértő, így várható, hogy lesznek majd területek, ahol a bíróságok közbe fognak lépni. Csak hát az amerikai igazságszolgáltatás sem volt felkészülve arra a tempóra, amit a Kongresszust megkerülve, elnöki rendeletekkel kormányzó Trump és a homályos felhatalmazással bíró Musk diktál.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?A beiktatása óta diktált tempóhoz képest is nagyot mondott Donald Trump, amikor bejelentette, hogy Amerika egyszerűen átvenné a Gázai övezetet. Kérdés, hogy mennyire gondolta komolyan, mindenesetre az ötlet az izraeli kormánynak jó, mindenki más szerint rossz.
A Tesla vezére úgy gyalázza az állami támogatásokat, hogy közben a cége nagyban épít ezekre. Most pedig egy olyan elnökjelöltet támogat, aki már sokat beszélt az elektromos autóipar visszaszorításáról.
Autógyártó, amit a vezetője nem akar autógyártónak látni. Tömeges kirúgások, zuhanó részvények, kínai konkurencia, kínai kapcsolatok. Mi történik Elon Musk cégénél?
2001 szeptember 11-e után olyan pénzügyi és technológiai kényszerítő eszközökre tett szert Amerika, melyek valódi erejével sokáig maguk sem voltak tisztában. Aztán viszont rájöttek, és egyre nyíltabban kezdték használni, annyira, hogy ez már a hatékonyságukat veszélyezteti. A láthatóvá vált földalatti birodalomról két amerikai társadalomtudós írt izgalmas könyvet.
A USAID vezetői szerint olyan pótolhatatlan eszközt igyekszik felszámolni a kormányzat, ami a világ 120 országában biztosította az amerikai soft powert. Máris felerősíti a humanitárius válságokat az ügynökség kifizetéseinek befagyasztása.
A miniszterelnök szerint a világ „hálával tartozik Donald Trumpnak, hogy leleplezte” ezt.