Példátlan események zajlanak Donald Trump amerikai elnök beiktatása óta. Ami ezekben a napokban történik a világban, az mindannyiunk életére közvetlen hatással lehet: recseg-ropog a második világháború utáni nemzetközi rendszer, alapjaiban változhat meg Amerika és Európa viszonya.
Ebben a helyzetben a 444 azon dolgozik, hogy a legalaposabban, közvetlen közelről mutassa be a kulcsfontosságú eseményeket, és a meghatározó helyszínekről bejelentkezve számoljon be a történelmi fejleményekről. Előfizetőink exkluzív anyagokat olvashatnak ebben a rendkívüli helyzetben – ha szeretnéd elolvasni ezeket, csatlakozz a Körhöz!
A müncheni biztonsági konferencia a világ egyik legfontosabb védelempolitikai rendezvénye, az itt elhangzott beszédek a világsajtó kiemelt témáját jelentették az elmúlt hetekben. Kollégánk, Takács Lili ott volt, alapos riportjának köszönhetően pedig a 444 olvasói nemcsak arról értesülhettek, hogy mi zajlott a legnagyobb színpadokon, de arról is, miről beszélgettek a résztvevők azon kívül.
És hogyan élik meg Kijevben, hogy az Egyesült Államok a fejük fölött kezdett egyezkedni Oroszországgal a sorsukról? Kolozsi Ádám helyszíni riportban számolt be arról, hogyan látják a helyzetet a legkülönfélébb szereplők az utca emberétől a szakértőkig. Kollégánk ott volt Volodimir Zelenszkij elnök első sajtótájékoztatóján a fordulat óta: itt többek között arról volt szó, hogy az ukrán elnök szerint Orbán emberek is fújhatták a dezinformációs buborékot Trump körül.
Közöltünk elemzést Jarábik Balázs Ukrajna-szakértő megszólaltatásával is, aki arról beszélt, az amerikai–orosz tárgyalások nem pusztán Ukrajnáról szólnak: a két fél nagyobb csomagban gondolkodik.
Írtunk arról, hogy az EU nem tudja megvédeni Európát, és ebben a magyar kormány döntései is szerepet játszanak, cikkünkben nyilatkozott Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
A háború három évének katonai tanulságai vendégszerzőink, Jójárt Krisztián Oroszország-szakértő és Takács Márk katonai elemző vonták le 12 pontban.
A rijádi orosz-amerikai tárgyalások után elemzésünkben arról írtunk, Trump tényleg felrúgja a világrendet, Európát ejti, Putyint felemeli, majd az európai reakciók összegzésével folytattuk: Európa pont akkor ébred nehezen a bénultságból, amikor azt kellene bizonyítania, hogy van benne erő.
Bemutattuk, hogy mire számít a háborút megjósoló brit tábornok (szerinte nő az esély, hogy Európa 3-5 éven belül háborúzzon az oroszokkal), hogy mit gondol a brit hírszerzés volt vezetője („Az új világrend erős emberek alkuiról és megegyezéseiről szól, és erre már csak Európa nem ébredt rá”), és hogyan értékeli a helyzetet Francis Fukuyama politikai filozófus („Az Egyesült Államok csatlakozott az autoriter táborhoz”).
A munkát folytatjuk, és továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy útmutatót adjunk olvasóinknak a felfordult világhoz.
Ha szeretnél jobban eligazodni ebben a rendkívüli helyzetben, és szeretnéd elolvasni az exkluzív anyagainkat, legyél a 444 előfizetője! A Körhöz most éves előfizetési csomagjainkkal féláron lehet korlátozott ideig csatlakozni.
Világossá vált, hogy ha az európaiak nem vállalnak azonnal nagyobb szerepet a saját biztonságuk garantálásában, az USA nem fog segíteni. Helyszíni riport a müncheni konferenciáról ami egy új világrend kialakulásának fontos állomása lehet.
Három éve a fronton lévő katonák szembesülnek azzal, hogy éppen magukra hagyják őket a háborúban, amiről azt hitték, a civilizált világ védelmében is vívnak. Riport az ukrán fővárosból.
A magyar miniszterelnöknek is beszólt az ukrán elnök Kijevben. Nem fogadja el, hogy Ukrajna tartozna Amerikának, és csak akkor ír alá megállapodást az ukrán nyersanyagokról, ha erős biztonsági garanciákat kap cserébe. Zelenszkij vasárnap először állt ki a világsajtó elé, amióta az amerikaiak a fejük fölött kezdtek tárgyalni az oroszokkal – a 444 is ott volt.
Trump és Putyin számára Ukrajna olyan kérdés, amit akkor kell elővenni, ha a felek a nagyképben már egyetértenek, állítja Jarábik Balázs. A szakértő szerint nem terelés, hanem realitás, hogy más ügyekre is hivatkoznak. De mi lesz akkor, ha az ukránok nem mennek bele kényszerű kompromisszumokba?
Eljött a pillanat, amikor ki kell mondani, az EU nem fogja megvédeni Európát, hiszen nincs erre egységes tagállami akarat. Az európai védelem megerősítése drága, lassú, politikailag pedig valószínűleg népszerűtlen lesz, mégis alapvető fontosságú.
Három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én indította meg Oroszország az Ukrajna elleni inváziót. Vendégszerzőink végigvették, katonai szempontból mit lehet tanulni az elmúlt három, felfoghatatlan veszteségekkel teli évből.
Hosszú mosolyszünet után Rijádban asztalhoz ült az amerikai és az orosz delegáció, Trump pedig a távolból osztotta ki Zelenszkijt. Az gyorsan kiderült, hogy Trump és Putyin egymásra hangolódtak Ukrajna-ügyben, úgyhogy most Európa kárára igyekeznek megmutatni, mekkora urai a világnak.
Miközben Trump éppen felrúgja az évtizedes szövetségi rendszert, mert gyengének és élősködőnek tartja Európát, az európai vezetők két nem hivatalos válságértekezletig és óvatos nyilatkozatokig jutottak arról, hogy Zelenszkij nem is diktátor. Orbán mindegyikből kimaradt.
Putyin most dörzsöli a kezeit, és vodkával koccint Trumpra – mondja Richard Shirreff, aki európai főparancsnok-helyettes volt a NATO-ban.
A BBC-nek beszélt erről a brit MI6 egykori igazgatója, Alex Younger. Szerinte Európának pedig most azon kell dolgoznia, hogy valódi erőt mutasson, Trump és Putyin pedig elbeszélnek egymás mellett Ukrajnát illetően.
„Ne mondják nekem, hogy az amerikaiak novemberben egy ilyen világra szavaztak. Nem figyeltek, és most fel kell készülniük rá, hogy saját országuk és világuk a felismerhetetlenségig megváltozik.”