Az elmúlt napokban világossá vált, hogy Donald Trump az európaiak feje fölött képzeli el a Vlagyimir Putyinnal való megállapodást, közben pedig Ukrajna katonai-pénzügyi támogatását és egy esetleges megállapodás betartatásához szükséges biztonsági garanciák nyújtását (annak költségeivel együtt) az európaiakra terhelné. Ez azt jelentené, hogy Ukrajna jövője nagyon jelentős mértékben fog attól függeni, hogy az európaiak mire képesek, és mire nem. Egyelőre nem látni, mivel lehetne rávenni az amerikaiakat, hogy ők nyújtsanak biztonsági garanciákat Ukrajnának. De ha valamilyen csodával határos módon ezt sikerülne elérni, akkor is nyitott a kérdés, mit érnének ezek valójában Donald Trump alatt.
Ha viszont az európaiak nem tudnak elegendő erőt felmutatni, nem tudnak biztonsági garanciákat kínálni. Bárminemű ukrajnai tűzszüneti vagy békemegállapodásnak pedig csak akkor van értelme, ha olyan erős biztonsági garanciákban lehet megállapodni, amik féken tartják Putyint, és eltántorítják az oroszokat attól, hogy néhány év „erőgyűjtés” után újra támadjanak. Leegyszerűsítve emiatt vált az európai védelem megerősítése sürgetővé.
A müncheni konferencia sokkja után - míg Rijádban az amerikaiak leültek az oroszokkal tárgyalni - az európai vezetők egy része Párizsban találkozott, hogy az ukrajnai tárgyalásokról és Európa védelméről egyeztessen. A párizsi tárgyalást nem követte úttörő bejelentés, az Ukrajnába küldendő esetleges békefenntartókról a résztvevők nem tudtak közös álláspontot kialakítani. Lehet persze a nagy bejelentés hiányából is következtetéseket levonni, de érdemes leszögezni, hogy ha lesz is megállapodás az orosz-ukrán háborúban, akkor a békefenntartás csak a sokadik lépés lesz.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
Világossá vált, hogy ha az európaiak nem vállalnak azonnal nagyobb szerepet a saját biztonságuk garantálásában, az USA nem fog segíteni. Helyszíni riport a müncheni konferenciáról ami egy új világrend kialakulásának fontos állomása lehet.
A megbeszélésről távozó brit miniszterelnök hamarosan tárgyal Trumppal, és azt mondta: kész fontolóra venni, hogy más országokkal együtt brit erőket küldjön Ukrajnába.
A gazdasági integrációval kapcsolatban nem utasíthatnak semmit senkinek, a katonai szövetségekről viszont más az álláspontjuk.
A szlovák miniszterelnök szerint Moszkva megbízható energiapartnere az országuknak, ellentétben Ukrajnával.
A 27 EU-tagország egyhangú döntését előíró elvre hivatkozva.
Közel egyperces videóban és angol nyelvű posztban fejtegeti, hogy az uniós szankciók csak nekünk, Európának rosszak.
Bár a tárca jótékonyan hallgat róla, a jelek szerint nem ment minden a tervek szerint a Lynx harcjármű gyártásával, és egyelőre a magyarországi fegyvergyárak is nehezen tudnak nyereséget termelni.