Pénteken bizonyítottan extremistának, alkotmányellenes pártnak minősítette az AfD-t a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal. A februári előrehozott parlamenti választáson második helyen végzett, Berlin kivételével az egész egykori NDK-ban taroló szélsőjobboldali párt a hatóság szerint ellenzi a demokratikus alaprendet. A döntés nyomán ismét fellángolhat a vita az AfD esetleges betiltásáról, de az új jogi minősítés lehetővé teszi a megfigyelést, a telefonok lehallgatását és az informátorok toborzását is.

A világ vezető politikusai közül először Marco Rubio amerikai külügyminiszter reagált a döntésre. A szuverenitási kérdéseket ezek szerint nagyvonalúan kezelő politikus a diplomácia egyre beváltabb csatornáján, az X-en osztotta meg gondolatait a döntésről. A tweetje szerint „nem demokrácia, hanem álcázott zsarnokság”, ami Németországban van, és nem a „népszerű AfD” az, ami szélsőséges lenne, hanem „az establishment halálos, nyitott határokat elrendelő bevándorlási politikája”. Még a választási kampányban az új, trumpista amerikai politika elitből Elon Musk is színre lépett az AfD mellett – akárcsak Orbán Viktor –, ám a megosztó személyisége az adatok szerint inkább a baloldalt erősítette.

Az AfD az idén februári előrehozott parlamenti választásokon a második legjobb eredményt érte el a 20,8 százalékos eredménnyel (bő 4 százalékkal előzték az addig vezető kormánypárt SPD-t). A választások előtt Orbán Viktor volt az első ismert politikus, aki segített az AfD-nek kitörni a karanténból – erre aztán később Elon Musk is ráerősített, bár az ő AfD-támogatása sokak szerint a visszájára fordult, és inkább a baloldalnak adott lendületet –, hiszen Budapesten fogadta Alice Weidelt, a párt társelnökét, és kimondta, hogy az AfD-ben látja a jövőt. A választások után sem rejtette véka alá a szimpátiáját: a választást megnyerő és kormányt alakító CDU-nak nem, de az AfD-nek külön gratulált.