Orbán ledönti az AfD köré húzott nemzetközi tűzfalat
- Orbán Viktor fogadja Alice Weidelt, a német Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnökét.
- A miniszterelnök először lép kapcsolatba a szélsőjobboldali párttal.
- Ez még fél éve is elképzelhetetlen volt.
- Jött azonban Donald Trump, Elon Musk és Friedrich Merz.
- Orbán trollkodhat, és szövetséget is építhet.
- Az viszont biztos, hogy több tabut is megdönt.
Különleges vendége lesz szerdán a Karmelita kolostornak. Orbán Viktor annak az AfD-nek a társelnökét fogadja, amelyikkel az elmúlt években tudatosan kerülte a hivatalos kapcsolatfelvételt. Alice Weidel kancellárjelölt ráadásul a német választási kampány hajrájában látogat Budapestre. Mivel ez lesz az első alkalom, hogy az AfD vezető politikusát hivatalban lévő miniszterelnök fogadja, nem meglepő, hogy Weidel még a kampányolást is hajlandó felfüggeszteni az utazás kedvéért.
Ahhoz, hogy megértsük, miért ekkora dolog ez a szélsőjobboldali pártnak, az évek óta tartó politikai elszigeteltségben kell keresnünk a választ.
A német politika vállalhatatlanja
Az AfD-t 2013-ban konzervatív, euroszkeptikus közgazdászok alapították, de a párt nem sokkal ezután elindult a szélsőjobb irányába. A liberális-konzervatív professzorok mellett megjelentek a szélsőséges, sokszor egyenesen neonáci szereplők is, akiket egy idő után már nem lehetett megkerülni a párton belül. A radikálisok legismertebb képviselője a türingiai szervezetet vezető, szélsőjobboldali nézetei miatt titkosszolgálati megfigyelés alatt álló Björn Höcke lett, akit bírósági ítélet alapján lehet fasisztának nevezni.
A 2013-as parlamenti választáson épphogy a bejutási küszöb alatt maradtak, a 2014-es EP-választáson már 7,1 százalékot szereztek. A 2015-ös menekültválság után a népszerűségük tovább nőtt, a 2017-es választáson elért 12,6 százalékukkal már ők voltak a harmadik legerősebb német párt. Bár a 2021-es választáson kicsit meggyengültek, 2024 elején már 24 százalékra mérték őket a közvélemény-kutatók. Népszerűségükből pedig azóta sem veszítettek, két héttel a parlamenti választás előtt 20 százalékon állnak, jó esélyük van a második helyre.
Ám mivel az ország náci múltja miatt a német társadalom nagyon érzékeny a szélsőjobboldali ideológiákra, ezért a politikai elit az 1970-es évektől mindent megtett, hogy az ilyen nézeteket valló pártokat partvonalon kívül tartsa. Így bár az AfD 12 év alatt stabil középpárttá vált, riválisaik egészen 2025 januárjáig politikai karanténban, úgynevezett tűzfal mögött tartották őket, kizárták a velük való együttműködés minden formáját.
A két hagyományos nagypárt, a konzervatív Kereszténydemokrata Néppárt (CDU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) minden erejével igyekezett elszigetelni őket. A tűzfal fenntartása annyira fontos volt számukra, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök már a megrepedésébe is belebukott 2020-ban, miután a türingiai CDU az AfD-vel együtt választotta meg Thomas Kemmerich liberális tartományi miniszterelnököt.
Akit még Orbán sem vállal fel
Az AfD-vel való esetleges együttműködés olyan vörös vonal volt a német politikai elit számára, aminek az átlépésére nem volt mentség. Ezt pedig Németországon kívül is tudta mindenki, a legszélsőségesebb európai pártokat leszámítva mindenki figyelt rá, hogy távolról kerülje az AfD-t. Még Orbán Viktor is.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
Merkel kiszemelt utódja mégsem indul jövőre a kancellárságért
Annegret Kram-Karrenbauer hétfőn lepte meg döntésével a CDU vezetőségét.
Százezrek tiltanák be, de a szélsőséges AfD-re nem a német alkotmánybíróság jelenti a legnagyobb veszélyt
Az AfD politikusai is részt vettek azon a titkos találkozón, ahol a bevándorlók deportálásáról egyeztettek szélsőjobboldali szereplők. A botrány miatt újra felmerült a párt betiltása, amire azonban kevés az esély.
Az Identitás és Demokrácia EP-frakció kizárta az AfD-seket
A képviselőcsoport egységét és hírnevét sértő „incidenssorozat” miatt, amiben Maximilian Krah EP-képviselő és így a csoport német delegációja érintett.
Az AfD is frakciót alapít az Európai Parlamentben
A Mi Hazánk is csatlakozik.
A második világháború óta először nyert tartományi választáson a szélsőjobb
Olaf Scholz kancellár keserűnek és aggasztónak nevezte az eredményt. A hatalomtól megpróbálják távol tartani az AfD-t.
Hiába rekesztették ki, az AfD már áttört nyugatra, a hihetetlen német koalíciók korszaka jöhet
A solingeni késes támadás, és a szélsőjobboldali AfD tartományi választási sikerei után Németország lassan rájön: nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig. A közhiedelemmel ellentétben az Afd egy ideje már nem csak az egykori NDK problémája, csak Bajorországban kétmillióan szavaztak rájuk legutóbb.
Elon Musk az németek EU-ból való kilépését sürgető AfD-ben látja Németország egyetlen megmentőjét
A milliárdos korábban sem értette, miért nevezik szélsőjobbosnak a pártot.
Tabutörés: a CDU-CSU az AfD-vel együtt tolta át a bevándorlás-korlátozó indítványt
A vitatott indítvány elfogadása véget vetett a szélsőjobboldali párttal való együttműködés régóta tartó bojkottjának.
Hiába borult össze a szélsőjobbal a német választás nagy esélyese, elbukott a CDU bevándorlási törvényjavaslata
A CDU-s Friedrich Merz megszerezte ugyan az AfD támogatását a bevándorlási szabályok szigorításához, a parlamenti többség azonban nem jött össze neki. A szigorítást szintén támogató liberálisok szerint ezzel megnyílt az út a szélsőségesek választási sikere előtt.
Orbán Pesten fogadja az AfD elnökét, le akarja bontani a német szélsőjobb elleni berlini falat
A 20% felett álló szélsőjobb idáig politikai embargóban volt Európában. Korábban a magyar miniszterelnök sem akart találkozni velük, mert tudta, hogy ezzel a német-magyar kapcsolatokat kockáztatja.
