A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a péntek délelőtti közgyűlésén elfogadta a 2025-2030 közötti időszakra vonatkozó stratégiát, ami több ponton is erőltetné a magyar játékosok szerepeltetését, és ami kritikát is megfogalmaz a magyar futballal kapcsolatban. A stratégia négy területen fogalmaz meg célokat:

• magyar és a fiatal labdarúgók számának növelése az NB I-ben és az NB II-ben,
• fiatal labdarúgók nemzetközi versenyképességének javítása,
• magyar labdarúgásban dolgozó vezetők fejlesztése,
• magyar edzők presztízsének javítása.

Az első pontot úgy érné el az MLSZ, hogy az NB I-es kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és ebből egy U21-es játékos legyen.

Az NB II-ben csak magyarok léphetnek pályára, két fő U20-as labdarúgónak végig a pályán kell lennie. Erre a hírre még Orbán Viktor is reagált a héten Felcsúton az Puskás Suzuki utánpótlás kupa döntője után. „Épp ideje volt már ennek, fontos, hogy a balkéz tudja, mit csinál a jobb. Az akadémiákról nagyszámban jönnek ki olyan fiatalok, akiket bátran lehet játszatni akár az első osztályban is. Ennek gátját jelenti, hogy ebben a pillanatban olcsóbban, könnyebben tudnak a klubok külföldieket igazolni, akik kiszorítják a saját nevelésű fiatalokat. Abban bízok, hogy az MLSZ nem csak beszél erről, hanem meg fogja csinálni és ki fogja kényszeríteni, a magyar labdarúgásnak szerintem erre nagy szüksége van” – mondta, bár a Felcsút sem tartják be azt a főszabályt, amivel Orbán a magyar fociakadémiák létét magyarázza.

Az egy jogosan felmerülő kérdés, hogy ilyesfajta anyagi ösztönzéssel mennyire lehet eredményeket elérni, de az biztos, hogy lesznek problémák ezzel, a topcsapatokban ugyanis nincs meg a kellő számú, megfelelő minőségű magyar játékos. Az M4 Sport összesítése szerint ugyan 12 csapatból 7 az új rendszer nélkül is teljesítette a magyar játékperceket, de a három bajnokesélyesből kettő is nagyon messze van ettől. A Puskás Akadémiánál 33 százalék, a kirakatcsapatnak számító Ferencvárosnál mindössze 25 százalék a magyar játékpercek aránya. (A szintén dobogós Paks viszont évek óta csak hazai játékosokkal dolgozik.)

Hajnal Tamás, az FTC sportigazgatója a 24.hu Rangadó című podcastjában azt mondta, a magyar futballt magasabb szintre kell helyezni, hogy könnyebb legyen az európai sorozatokba kvalifikálni. Ugyanakkor: „Nehézség, ha olyan szabályokat hoznak a bajnokságban, amelyek kötelezik a klubot bizonyos számú magyar játékosok szerepeltetésére”.

Csányi Sándor MLSZ-elnök közgyűlésen pénteken azt mondta, az első osztályú klubok 500 milliós összegtől eshetnek el, és semmilyen állami támogatást nem kaphatnak, ha nem lép pályára előírt számú magyar játékos.

„A TAO-ból nem zárjuk ki őket, a karbantartásra muszáj költeni, de az elnökség diszkriminálja azokat, akik nem követik ezt a szabályt. Ez elég nagy összeg ahhoz, hogy érdemes legyen koncentrálni a magyar fiatalokra”

– mondta Csányi, aki szerint az elmúlt 15 év kedvező anyagi és infrastrukturális környezete után nem elfogadható az, hogy még vannak olyan csapatok, ahol alig vannak magyar játékosok

Az MLSZ a fiatal labdarúgók nemzetközi versenyképességének javítása érdekében csökkentené az utánpótlásközpontok számát. Van mit javítani az utánpótlásban, márciusban egy hét alatt négy különböző korosztályú (U17, U19, U21, felnőtt) magyar válogatott lépett pályára tíz meccsen. A mérleg: 1 győzelem, 2 döntetlen, 7 vereség.

„A 2025-2030-as időszaknak egyértelműen a minőségről kell szólni. A cél minél több nemzetközi szintű játékos nevelése, értékesítése” – írta a dokumentum, ami szerint elvárás, hogy a magyar labdarúgás versenyképessége tovább nőjön, és az 55 UEFA tagország rangsorának felső harmadába tartozzon. Az is cél, hogy a felnőtt válogatott újabb világversenyekre kvalifikálja magát, az utánpótlás-válogatottaknál az U17 és U19 válogatottakkal szemben pedig elvárás legalább egy-egy EB-döntőbe jutás.

Nem kényszerít

A stratégia az elmúlt 5 évről kritikát is megfogalmaz. Ezek közül a legérdekesebb a klubok piaci gazdálkodása, az MLSZ szerint

a „jelenlegi gazdasági környezet nem kényszeríti a sportszervezeteket a piaci működésre.”

Ezen a területen nem történt előrelépés a 2020 óta eltelt időszakban. „A klubok a fiatal játékosok tudatos nevelése és értékesítése helyett inkább külföldről vesznek játékosokat. A fiatal labdarúgók külföldre történő értékesítésében a játékosok számát és összértékét tekintve is messze az utolsók vagyunk a régióban”. Azt is írták, hogy a magyar kluboknál a régiós összehasonlításban kiemelkedően magas a személyi jellegű ráfordítások aránya, ezt még fókuszáltabban ellenőrizni fogják.

Csányi Sándor szavai abból a szempontból meglepőek, hogy ennyire nyílt kritikát fogalmazott meg a klubok gazdálkodását illetően. Az általa említett helyzet azonban nemcsak az elmúlt 5 évre, hanem az elmúlt 15 évre vonatkozva is megállja a helyét. Kicsit olyan most ez a szituáció, mint, ami a jegybanki alapítványok környékén történt: a sajtó évekkel ezelőtt megírta a gyanús momentumokat, felsőbb szinteken azonban csak most csaptak a fejükhöz az illetékesek.

A focikluboknál is hasonló történt. Átmenetileg, egy nagyon rövid időszakra talán még működhet a pénzbőség. Ehhez viszont elengedhetetlen lenne, hogy a klubok tulajdonosa is partnerek legyenek. Vagyis a pénzbőség időszakát arra kellett volna felhasználniuk, hogy egészségesebbé és stabilakká tegyék a gazdálkodásukat, az utánpótlás-nevelésüket pedig egy sikeres és jövedelmező tevékenységgé alakítsák. A valóságban azonban nem ez történt. A klubok vezetői és tulajdonosai rákaptak a tét és felelősség nélküli gazdálkodás könnyedségére, mintha a pénzbőségért cserébe gyors sikereket akartak volna felmutatni, az utánpótlás-nevelés fejlesztése helyett sokkal inkább idehaza NB I-es szinten még talán működő, sokszor teljesen ismeretlen vagy levezetni vágyó külföldi játékosokat igazoltak. Valójában azonban az a remélt gyors siker is elmaradt, hiszen évek óta Orbán Viktor dédelgetett és sokszor is megfogalmazott vágyával ellentétben egyedül csak a Fradi az, amely képes stabil résztvevője lenni valamelyik nemzetközi kupasorozatnak. Az így a „nemzet csapatává” avanzsáló zöld-fehéreknél hosszú ideig alig-alig futott ki magyar játékos pályára, a jelenlegi 30 fős keretnek is egyébként 73 százaléka külföldi játékos (22 fő).

Másik probléma a történetben, hogy a klubok tulajdonosi és szponzori háttere is teljesen kicserélődött 2010 óta. Ma már nincs olyan valamire való állami közbeszerzéseken taroló és gyarapodó NER-lovag, aki ne lenne valamely csapat tulajdonosa. A szponzorok pedig három csoportból kerülnek ki:

• a tulajdonosok cégei,
• a tulajdonosok üzlettársai,
• illetve olyan cégek, amelyek esetleg üzleti érdekek mentén állnak a csapat mögé.

Így pedig a kör bezárul, hiszen az esetleges felelőtlen gazdálkodás vagy valamilyen krízis esetén sem kell aggódni, ha a tulajdonos nem is akarja a saját pénzét betenni a csapatba, a szponzorok mindig kisegíthetik azt. Erre remek példa a Mezőkövesd, amelynek a korábbinál nagyobb marketingértéke volt a koronavírus-járvány miatt zárt kapussá tett mérkőzések és a leállt bajnokság idején. De az egész NB I.-et nézve is rendkívüli megállapításra jutott az UEFA a szokásos éves pénzügyi jelentésében arról az időszakról. Az Európai Labdarúgó Szövetség több mint 50 tagországának élvonalbeli bajnokságai között egyedül a magyar NB I.-volt az, ahol nőttek a bevételek, 14 százalékkal, tehát nem is elhanyagolható mértékben. Minden más esetben olykor jelentős, 20 százalékot is meghaladó visszaesések voltak.

Tehát szép dolog az MLSZ pénzügyi ösztönzőrendszere vagy pénzügyi szigora, de amíg a klubok anyagilag kevésbé érdekeltek a történetben, amíg a NER játékszere az NB I., és nem valódi piaci alapon működnek, addig egyik MLSZ-eszköz sem fog igazán és tartósan működni.

Csányi, a futballvezetés Messije

A fentiek mellett Csányi Sándort további öt évre választották meg a szövetség elnökének, Lőw Zsolt, az RB Leipzig edzője bekerült az elnökségbe, ahogy bejelentették azt is, hogy Marco Rossi szövetségi kapitánnyal 2030 nyaráig hosszabbítottak.

A közgyűlés alaphangját megadta, hogy a FIFA delegált képviselője, Kevin Lamur operatív igazgató egyenesen Lionel Messihez hasonlította Csányi Sándor elnököt: „Már mindenki fél a magyar válogatott ellen játszani Európában, senki nem akar egy csoportba kerülni a magyarokkal. Világklasszis játékosokat neveltek, mint a nagyszerű Szoboszlai Dominik, aki csodálatos nagykövete a magyar labdarúgásnak. Semlegesnek kell lennünk egy ilyen rendezvényen, de én ezt kicsit megszegem.

Csányi Sándor számomra a futballvezetés Lionel Messije, igaz fizikai hasonlóság nincs, viszont, amit az elmúlt tizenöt évben elért, az csodálatos.

Bármit végez, sikerrel jár, nem tud hibázni, ez van kódolva a DNS-ében. Az egyik legbefolyásosabb futballvezető a világon, mégis alázatos, elérhető, közvetlen ember maradt.”

Csányi szokásos beszédében összefoglalta az elmúlt 15 év eredményeit. Egy rossz gazdasági és infrastrukturális környezetből a kormány kiemelt támogatásának köszönhetően sikerült jelentősen fejlődni.

„632 milliárd forint, másfél milliárd euró áramlott az elmúlt 15 évben a futballba és ezen túlmenően 22,6 milliárd forint összegű támogatást kaptunk a FIFA-tól és az UEFA-tól”. Csányi szerint sokan teljes joggal kritizálták ezt a fajta állami támogatást, de azt mondta, ezt nem az elmúlt 15 évre kell elosztani, hanem 40 vagy 50 évre, hiszen akkor nem volt semmilyen fejlesztés.

Csányi kitért a szurkolókkal való kapcsolatra: „Összességében a magyar válogatottnak és a Magyar Labdarúgó Szövetségnek nincs rossz kapcsolata a szurkolókkal. (...) A Carpathian Brigáddal van jó együttműködésünk, egyébként bármelyik szurkolói csoporttal szívesen együttműködünk a válogatott mérkőzések szervezése kapcsán,

és nem haragszunk azért, ha szól a »buzi MLSZ«, nem probléma, de amit kérek, hogy a rasszizmustól tartsuk távol magunkat.”

A másik kérdés a pirotechnika használata, amit még Orbán is szívesen lát, „ha már kimegyünk, akkor legyen valami, híve vagyok, hogy égjen a lelátó” – mondta a Trollfocinak. Ennek kapcsán fontosnak tartotta tisztázni, hogy a pirotechnikával kapcsolatos összes szabályozást a kormány hozza, nem az MLSZ, hozzájuk kell fordulni.

Végül megfogalmazott elvárásokat is: a válogatott játsszon a 2026-os világbajnokság és a 2028-as Európa-bajnokság playoff körében, és legalább az egyikre jusson ki. Emellett fontos lenne visszajutni a Nemzetek Ligája A divíziójába is, ahonnan márciusban estünk ki.