2021 nyarán azt írtuk: simulékonyabb lehet az új hadvezetés. Orbánnal az operatív törzs ülésein került rendszeres kapcsolatba Ruszin-Szendi Romulusz, aki a járvány kezdete óta a honvédelmi irányító csoport helyettes vezetőjeként kifejezetten jó benyomást tett a kormányfőre. Egyes vélemények szerint addigra Benkő Tibor miniszter fontos bizalmi emberévé vált Ruszin-Szendi, és azért is küldte az ülésekre, hogy Orbánnak is feltűnjön a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkáraként dolgozó katona-politikus. Az ekkor leváltott vezérkari főnök, Korom Ferenc konfliktusos, konok ember hírében állt, vele szemben Ruszin-Szendi általában is könnyebb természet az őket személyesen ismerők szerint, különösen a rangban felette állókkal igyekezett minél jobban kijönni. Orbán bizalmát is megkapta.

Kevesebb mint két évvel később, 2023. április 27-én viszont Novák Katalin akkori államfő felmentette a honvédségi parancsnoki beosztásából Ruszin-Szendit. (Nyilván nem Novák döntése volt.) Éppen aznap jelent meg az Átlátszón egy cikk arról, hogy Ukrajnába tartó katonai gépeket videóztak le a győri reptéren. A HM többször is kijelentette, hogy nem engedélyezték az Ukrajnának szánt helikopterek áthaladását a magyar légtéren.

A kormánypárti Napi.hu akkor azt írta, a volt vezérkari főnök nem tudott kellően alkalmazkodni és eleget tenni Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elvárásainak a honvédelem megújítása és újraszervezése érdekében, a különutas elképzelései nem működtek a szervezeten belül kellő hatékonysággal vagy egyáltalán nem valósultak meg. Azt nem rótták fel neki, hogy 2022 nyarán titokban hivatalos látogatást tett Ukrajnában.

2023 nyár

Két hónappal később a honvédségtől is távozott Ruszin-Szendi. A HVG azt írta, Ruszin-Szendi annak a tisztogatásnak, „fiatalításnak” esett áldozatául, aminek az azelőtti fél évben már több száz másik tiszt és főtiszt is. „A honvédségen belül zajló példátlan leépítés nem más, mint egyfajta politikai tisztogatás, amelyben egyébként Ruszin-Szendi több »saját embere« is elvérzett – végül most ő maga is” – nyilatkozta a lapnak egy meg nem nevezett forrás, és sokan már az év elején tudtak arról, hogy Ruszin-Szendi katonai pályafutása hamarosan véget ér. A HVG azt írta, felmerült, hogy a volt parancsnokot Törökországba küldik, és az ankarai magyar külképviselet élére nevezik ki nagykövetnek, de a Honvédelmi Minisztérium a kérdésekre nem reagált.

Ruszin-Szendi a kirúgásáról később azt mondta, családi nyaralás után ment jelenteni a miniszternek, aki azzal fogadta, hogy reggel megjelent a felmentése a Magyar Közlönyben, és ő a hírt úgy fogadta, „mint akit agyonvertek”. „Nem nagyon értettem. Jeleztem, hogy a törvény értelmében a felmentésemet nem látom reálisnak. Azt mondta, hogy az ő jogászai szerint rendben van. Akkor talán ki kell őket rúgni, mert nem értenek hozzá, feleltem” – mondta idén márciusban.

2025 február-március

Ruszin-Szendi másfél évig szakértőként nyilatkozott a médiában, majd idén februárban a Tisza Párt leigazolta a vezérkari főnököt honvédelemért felelős szakpolitikusnak. A fideszes Németh Szilárd rögtön meg is üzente neki, hogy áruló, úgyhogy ne keresse többé, de Hadházy Ákos is úgy vélte, hogy Ruszin-Szendi többszörösen korrumpálódott fideszes. Miután Ruszin-Szendi a honvédségi szerepéről beszélt, Hadházy azt úgy értékelte, hogy a volt vezérkari főnök azzal védekezett, amivel minden fideszes védekezni fog egy valódi rendszerváltás után. Ruszin-Szendi szerint a felsorolt ügyek nem ügyek.

Szalay-Bobrovniczky azt mondta, a vezérkari főnököknek a mindenkori kormányhoz kell lojálisnak lenniük, el kell kerülniük a pártpolitikát, Ruszin-Szendi pedig a politikai szerepvállalásával megbontotta a honvédség egységét, elbizonytalanította az állományt, ami háborús időkben rendkívül veszélyes. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem azonnali hatállyal kirúgta Ruszin-Szendit, mondván, a kijelentései kifejezetten alkalmasak a Magyar Honvédség jó hírnevének csorbítására.

A kormánymédia ezután Ruszin-Szendi vezérkari főnökként használt luxusvillájával támadta a Tisza Pártot, Szalay-Bobrovniczky pedig a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz fordult, hogy vizsgálják ki Ruszin-Szendi ügyét. A szolgálati lakás sztoriját az Index robbantotta február 21-én, amikor pénzügyi dokumentumokra hivatkozva azt írta, a korábban helyettes államtitkárként is dolgozó Ruszin-Szendi 928 millió forintért építtetett magának szolgálati lakást Dunakeszin. A lap azt is állította, hogy a luxusvilla a vezérkari főnök elbocsátásának egyik oka is lehetett. A cikkről a Tisza Párt azt írta, az a rogáni propaganda hazug lejáratókampányának része.

Szalay-Bobrovniczky márciusban – 1,5 évvel a kirúgása után – belső vizsgálatot indított Ruszin-Szendi ellen, mondván, a volt vezérkari főnök elmúlt időszakban tett nyilatkozatai felvetik annak gyanúját, hogy „a hivatalos NATO-ülések alkalmával nem a magyar kormányzati álláspontot képviselte az orosz–ukrán háború kérdésében”.

Ezután már tb-finanszírozott zsírleszívással vádolták Ruszin-Szendit, aki erre úgy reagált, hogy az egészségügyi ellátásai csak az orvosára tartoznak, és Szalay-Bobrovniczky tovább folytatja a lejáratókampányát.

Itt tartunk

2023 tavaszán a hadsereg élén Böröndi Gábor altábornagy váltotta Ruszin-Szendit. Szalay-Bobrovniczky akkor azt mondta, Ruszin-Szendinek azért kell távoznia, mert elsősorban harcászati feladatokat látott el, és az elhúzódó háború hadműveleti szintű tudást és szakértelmet követel. Orbán most viszont azt közölte: ő rúgatta ki Ruszin-Szendit.