Számos vagyonelemet birtokló szerteágazó és hatalmas hálózat nőtte ki magát az évek alatt a jegybanki alapítványok körül. A történet aggasztó momentumairól évek óta cikkezett a hazai sajtó, azonban az Állami Számvevőszék vizsgálata kellett ahhoz, hogy felsőbb szinteken is ráirányítsa a figyelmet a történtekre. Szinte kimeríthetetlen információhalmazt jelentenek az elmúlt közel 10 év történései, és noha az ÁSZ mostani vizsgálata a 2020 és 2022 közötti időszakra fókuszál, a korábbi, 2018-ban publikált jelentés – amely egyébként mindent rendben talált a jegybanki alapítványok körül – csak 2015-re és 2016-ra összpontosított.
Talán mert a két vizsgálat időszaka nem ér össze, vagy talán másért, van egy olyan ingatlan, amely egyik jelentésbe sem került bele, még csak említés szintjén sem.
Noha 5+1 ingatlanon már bemutattuk, hogyan is bűvészkedték a közvagyont magánvagyonná, az Úri utca 72. szám alatti budai ingatlan pedig talán még kiválóbb példája az alapítványi rendszer működésének, az V. kerületi Kálmán Imre utca 20. szám alatti műemléki ingatlan története nagyon hasonló ugyan a többiekéhez, mégis talán a legpikánsabb ügy.
Ezt ugyanis nem a jegybanki alapítványok vásárolták meg „saját elhatározásukból”, hanem Matolcsy György MNB-elnök szúrta ki közel 9 hónappal a jegybankelnöki mandátumának átvétele után. A vevő pedig maga a Magyar Nemzeti Bank volt.
Matolcsy György 2013 márciusában vette át jegybankelnöki mandátumát, és még egy év sem telt el, ő már gyarapítani akarta a jegybanki vagyont. 2013. december 5-én az Ipartestületek Ország Szövetségének (IPOSZ) az elnökének, Németh Lászlónak címzett egy levelet Matolcsy, amiben jelzi, „tudomása szerint” eladó a Kálmán Imre utcai volt IPOSZ-székház, ezt az MNB pedig megvenné, mert szüksége van egy ilyen ingatlanra az „MNB társadalmi felelősségvállalási programjának megvalósításához” és „kiválóan hasznosítható az MNB tevékenységét támogató célokra”. Ezt a nyilatkozatot az IPOSZ másnapra írt levelében „örömmel fogadta”.
A december 5-i dátum kulcsfontosságú ezúttal, hiszen Matolcsy úgy jelezte a jegybank vételi szándékát, hogy arról még nem döntött az MNB Igazgatósága, vagyis ilyen tartalmú határozatot nem fogadott még el. Sőt egyáltalán társadalmi felelősségvállalási programja sem volt, amire szintén hivatkozott Matolcsy a levelében.
Az egész tranzakció indulása egyébként viszonylag zavaros. Az Index 2014-ben írt cikkében – amelyben ismertették Matolcsy levelének tartalmát is – Németh László, IPOSZ-elnök azt mondta, az MNB már a december 5-i levél előtt is megkereste őket az ingatlan miatt, volt értékbecslés is, amit a jegybank Matolcsy levele utáni napra datált. Ami az MNB akkori tájékoztatása szerint biztosnak tűnik, hogy már korábban, októberben megkezdődött a tranzakció előkészítése.
Az értékbecslést a békéscsabai székhelyű, de budapesti irodával rendelkező kisvállalkozás, a Leszing Kft. végezte el az MNB számára, és minden korábbi értéknél alacsonyabbra tette a volt székház értékét.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Kérdésünk az Állami Számvevőszék közölte: vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen. A terjedelmes ÁSZ-jelentésből úgy tűnik, több százmilliárdos közpénzvagyont égetett el a mára a fizetésképtelenség szélére sodródott MNB-alapítvány és annak vagyonkezelője.
Amikor 2021 nyarán mindenki a covid miatti lezárások feloldásának örült, Száraz István és köre mással volt elfoglalva.
Az MNB-alapítvány, amelynek eredetileg szánták, ma már csak bérlője az ingatlannak, és havi több tízmilliót fizet érte Matolcsy fiának. Az Úri utca 72. története a közvagyont magánvagyonná alakító alapítványosdi tökéletes példája.