Nem átláthatóvá akarják tenni a közéletet, hanem végképp leuralni, a kellemetlenkedőket kinyírni
május 14., 15:28
A történelmi egyházak nem reagálnak arra, hogy a kormány a kereszténységre hivatkozva tervezi csorbítani a véleményszabadságot
Mivel az „átláthatósági törvény” – többek között – a keresztény kultúra védelmére hivatkozva korlátozná a magyar állampolgárok alapvető jogait, megkerestük a három történelmi keresztény egyházat, mit szólnak ehhez.
A válasz röviden az, hogy ehhez konkrétan semmit nem szólnak.
A már sokszor idézett tervezetben ez áll: „A törvény rendelkezései szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti a külföldi támogatásból finanszírozott, a közélet befolyásolására irányuló minden olyan tevékenység, valamint törekvés, amely (...) Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját sérti, negatív színben tünteti fel, vagy azok elleni fellépést támogatja.”
Aki tehát a keresztény kultúrát negatív színben tünteti fel, az ellen hatósági eljárások indulhatnak, és azt a kormány kinevezettjei döntik el, mi számít negatívnak, írtam a katolikus, a református és az evangélikus egyházak vezetőinek. Hozzátettem, hogy a törvény mellesleg a különböző egyházi szervezeteket vagy médiumokat is érintheti, ha bármilyen külföldi pénz megfordul náluk.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai
Fotó:
MKPK
A katolikusok adták a legtömörebb választ:
„A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia semmilyen provokációra nem kíván reagálni.”
Amikor visszakérdeztem, hogy mi a provokáció, a törvényjavaslat, vagy az, hogy megkérdeztem róla a véleményüket, arra már nem reagáltak, úgyhogy lehet egy tippünk.
A reformátusok és az evangélikusok szintén nem reagáltak a törvénytervezet keresztény kultúrára és jogkorlátozásra vonatkozó részére, viszont írtak arról, hogy ők hogyan használják a külföldi forrásokat.
2024 április, Steinbach József mögött balra a három másik püspök
Fotó:
Vasvári Tamás/MTI/MTVA
„A Magyarországi Református Egyházhoz külföldről érkező támogatások túlnyomó része meghatározott, jellemzően karitatív célokra érkezik. Ezeket a forrásokat az adományozók szándékának megfelelően használjuk fel: jelentős részük a Kárpátalján élő református közösségek megsegítésére szolgál, elsősorban diakóniai célokat támogatva, a helyi református egyházak bevonásával és közreműködésével. Külföldi partnereink hazai programokat is támogatnak; ilyen például a cigánymisszió területén végzett szolgálatunk. Ezeket a támogatásokat is a megadott célok szerint, átlátható módon kezeljük, és mind külföldi partnereink, mind egyházi testületeink felé átláthatóan elszámolunk” - írta a Zsinati Hivatal. „Ugyanebben a szellemben, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, transzparensen számolunk el az állami forrásokkal az állam felé, az átláthatóság pedig az egyház belső működésében is biztosított: forrásaink felhasználása saját belső szabályzati rendünk szerint, az egyházi döntéshozó testületek felé is ellenőrizhető és ellenőrzött.”
Szemerei János evangélikus elnök-püspök
Fotó:
Tóth Attila/evangelikus.hu
A Magyarországi Evangélikus Egyház azt válaszolta, hogy „számára természetes, hogy különböző egyházkormányzati szinteken fogad külföldről érkező támogatásokat, és támogat is határainkon kívüli közösségeket, projekteket. Ezt a gyakorlatot az egyház nem kívánja módosítani vagy előzetes engedélyhez kötni.”