Szerdán ülésezett a Nemzetbiztonsági Bizottság, ami után sajtótájékoztatót tartott az ukrán-magyar kémügy témájában a testület fideszes tagja, Kocsis Máté és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot államtitkári pozícióban vezető Barthel-Rúzsa Zsolt. A politikusok azt állították, hogy ezen a tájékoztatón nem közöltek a sajtóval olyat, ami a Bizottság ülésén elhangzottak közül minősített adat lenne. Kocsis egy kronológiát ismertetett, ami alapjául szolgált a kormánypárt politikusainak narratívájához.

Az ukrán elhárítás egy hónappal azelőtt fogta el a magyar kémeknek tartott két ukrán állampolgárt, hogy nyilvánosságra hozták volna. A Magyar Péter által május 8-án közzétett felvétel egyeztetve volt Kocsis sejtetése szerint az ukrán szolgálatokkal – másnap, 9-én az SZBU számolt be az elfogásról –, mindez nemzetközi károkat okozott Magyarországnak.

A kormánypárti narratívát támogató kronológia utolsó elemét így ismertette Kocsis Máté:

„Ezt követően a közösségi médiában erőteljes dezinformációs kampány kezdődik, ahol egyes magyar közéleti szereplők, mind pedig az ukrán média előteljesen azt sugallja, hogy Magyarország Ukrajna ellen aktív, támadó katonai műveletet tervez. Ehhez kapcsolódóan korábbi, akár évekkel ezelőtt készült felvételeket alkalmaznak.”

Ez az elem – tehát az, hogy egy műveletnek tűnő dezinformációs kampány indult Magyarország ellen hamis, vagy hamisan bemutatott valós felvételek közzétételével – annyira fontos szempontként szerepelt a politikus narratívájában a szolgálati vizsgálat indokaként bemutatva, hogy ezután rögtön ezt mondta:

„Mindez az eseménysor alkalmas arra a tájékoztatás szerint (a szolgálatok tájékoztatása - a szerk.) és a Nemzetbiztonsági Bizottsági értékelése szerint is, hogy az ukrán és az adott esetben a nemzetközi közvélemény előtt Magyarországot, mint a NATO egyik tagállamát Ukrajnára katonai fenyegetést jelentő államként mutassák be, aláásva ezzel hazánk biztonsági és nemzetközi megítélését.”

A magyar katonákat és katonai eszközöket bemutató videók, amelyek valóban terjedtek a kémbotrány során és amelyek valóban azt sugallták, hogy Magyarország valamiféle katonai fellépésre készül Ukrajnával szemben, másoknak is feltűntek. A Kárpátalján működő Institute for Central European Strategy meg is vizsgálta ezeket és munkájukból kiderül, hogy Kocsis állításával ellentétben „nem egyes magyar közéleti szereplők” és nem „az ukrán média” készítette ezeket, hanem olyan közösségi fiókok, amelyeken érezhető a „Kreml keze”. Mielőtt erre rátérnénk, összefoglaljuk, mi történt a magyar-ukrán kémháborúban.

Előzmények

Bár a Telex forrásai szerint hónapok óta tart egy „titkosszolgálati háború” Ukrajna és Magyarország szolgálatai között, a nyilvánosság múlt pénteken, május 9-én szembesült azzal, hogy milyen súlyosan elmérgesedett a két ország szervei közt a viszony. Akkor az ukrán elhárítás (SZBU) bejelentette, hogy egy „magyar katonai kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján. Az SZBU nyomozása során két ügynököt tartóztattak le, akikről azt mondják, a magyar katonai hírszerzés hivatásos tisztje irányította őket. Ennek az összekötő tisztnek a személyazonosságát is felderítették. Azóta ukrán lapok is megismerték a letartóztatottak nevét, ezekből ítélve a férfi és a nő – akiről azt feltételezik, a felesége – is magyar nemzetiségű. Az ukránok állítása szerint a férfit 2021-ben szervezte be a magyar titkosszolgálat, és akkor „készenléti üzemmódba” helyezték. 2024-ben aktiválták, és azt a feladatot kapta, hogy tanulmányozza a helyi lakosság hangulatát és küldjön képet egy Kárpátalján telepített légvédelmi rakétaegységről. Az SZBU által közzétett videóban van egy részlet, ami szerint Magyarországon, egy autóban ülve készítettek kép- és hangfelvételt a magyar összekötőtiszttel történt találkozójáról.

Pár órával később Szijjártó Péter közölte, „Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a hazánkkal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről”. Róluk kiderült, hogy az ukrán SZRU, a polgári hírszerzés fedett tisztjei voltak. Yurii K. gazdasági témákkal foglalkozott, Dmytro K. pedig gazdasági ügyekkel. Utóbbi feladatai közé tartozott a 2022 júniusában Budapestre helyezett Hilarion metropolita megfigyelése, aki nyugati titkosszolgálati szakértők szerint az orosz titkosszolgálat embere lehetett és ekként többször találkozott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és egy alkalommal Orbán Viktorral is. Estére pedig az ukránok is hazaküldtek két magyar diplomatát válaszul a magyar lépésre.

De a titkosszolgálati játszma ezzel nem ért véget: szintén pénteken TEK-esek szedtek ki az autójából egy férfit a Ferenciek terén az ukrán-magyar kémháború részeként. Sz. A. az ukrán katonai hírszerzés, a HUR embere lehetett. Korábban diplomataként dolgozott a követségen, az utóbbi években üzletemberként élt Budapesten, feleségével ukrán éttermeket üzemeltettek a pesti belvárosban. Pár órával azután, hogy a belvárosban a TEK elfogta, idegenrendészeti eljárás keretében tíz évre kiutasították az országból anélkül, hogy büntetőeljárás indult volna ellene.

Ekkorra már kormánypárti megszólalók elkezdték összekötni ezeket az eseményeket azzal, hogy Magyar Péter egy nappal az SZBU bejelentése előtt közzétett egy videót, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf hallható 2023 áprilisában, amint arról beszél egy állománygyűlésen, hogy „átállunk a háborúhoz vezető út nulladik fázisára”. Azt sugallták, hogy ennek publikálása egyeztetve volt ukrán szereplőkkel. Végül Orbán Viktor a Védelmi Tanács ülése után egy sötét zenei aláfestéssel kísért videóban számol be arról, hogy az ukránok indítottak titkosszolgálati akciót a kormány véleménynyilvánító szavazása ellen. A videón többször is a korábbi vezérkari főnök, a Tisza Párt honvédelmi szakértőjének arcképe szerepel.

És az eddig ismert utolsó elem valóban ez: a különböző közösségi oldalakon eddigre nem csak találgatások terjedtek Magyarország szándékairól Kárpátaljával kapcsolatban, hanem konkrét állításokat megfogalmazó, hatásvadász videókkal operáló bejegyzések, amelyek konkrétan állították, hogy hazánk katonai eszközökkel vonulna be a magyarok lakta területekre.

A „Turul hadművelet”