Május 20-21-én a világ kipcsakjai és türkjei Magyarországra figyelnek, Budapesten rendezik ugyanis a Türk Államok Szervezetének informális találkozóját, amit először tartanak megfigyelő tagnál, és értelemszerűen először tartják EU-tagállamban. A találkozót a budapestiek jelentős része a saját bőrén érezheti, mivel a fél fővárost lezárták, és egyes meghívottak filmbeillő delegációval hasítottak keresztül a városon.
A Türk Államok Szervezetének teljes jogú tagjai Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán, megfigyelői státuszú pedig Magyarország mellett Türkmenisztán és az Észak-Ciprusi Köztársaság, amit a tagok közül hivatalosan csak a törökök ismernek el, ők tárgyaltak most Budapesten.
A Türk Tanács gondolata a kilencvenes években kezdett körvonalazódni, miután a Szovjetunió felbomlásával a térség türk identitású „sztánjai” (Kirgizisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, és Türkmenisztán), illetve Azerbajdzsán fejlődési pályáján is új lehetőségek nyíltak. Ekkor számukra a Törökországgal való együttműködés kifejezetten vonzónak tűnhetett, hiszen mégiscsak egy USA-szövetséges NATO-tagállamról volt (van) szó, végül 2009-ben kötöttek szerződést az együttműködéstől.
2019-ben Magyarország a megfigyelői státusz megszerzésével a politikai kapcsolatok legfelső szintjéig jutott, hiszen jelen lehet a türk államok vezetőinek legmagasabb egyeztetői fórumán. Viszont Magyarország továbbra is „csak” megfigyelő, tehát nem Orbán fújja a passzátszelet, de a főleg szoft együttműködésen alapuló Türk Államok tagságból energetikai és gazdasági szempontból akár még jól is kijöhetünk.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Hol van már az 1541-es lopakodó üzemmód!
A két nép bölcs vezetői személyesen vették kezükbe a burgonyakutatás jövőjét. Nagy István agrárminiszter szerint ugyanakkor az állattenyésztés is kiemelt fontosságú hazánk számára.
Miközben az Európai Unió tagállamai látványosan csökkentették orosz energiahordozók importját, Magyarország és Szlovákia az ellenkező irányba haladnak: mélyítik az orosz energiaszállítástól való függőségüket. A CREA és a Center for the Study of Democracy közös elemzése szerint ez nem technikai kényszer, hanem tudatos stratégia, ami az Orbán-kormány politikai és gazdasági érdekeit szolgálja – és közben milliárdokkal finanszírozza az ukrajnai háborút.
Hernádi Zsolt Mol-vezér is egy asztalhoz ült Ilham Aliyev azeri elnökkel.