„A jogállamiság az európai közös értékek lényege, közös felelősségünk, hogy megvédjük és előmozdítsuk a tagállamainkon belül” – mondta a soros elnökséget betöltő lengyel kormányt képviselő Adam Szlapka szerdán az Európai Parlamentben. A brüsszeli plenáris ülésen úgynevezett sürgős vitát tartottak a magyar kormány átláthatóságinak nevezett törvényjavaslatáról.

Szlapka a tervezetet a hvg.hu szerint nem elemezte, de előrevetítette, hogy a jövő héten ez a téma is napirenden lesz a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó 7-es cikk szerinti eljárás következő meghallgatásán.

Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa azt mondta, „a civil társadalom és a független sajtó fontos szerepet játszanak a fékek és ellensúlyok rendszerében, azért is fontosak, hogy el lehessen számoltatni azokat, akik hatalmon vannak”. McGrath szerint az átláthatóság fontos dolog, de nem lehet erre hivatkozva szűkíteni a civil társadalom terét, a szólás- és sajtószabadságot vagy a gyülekezési jogot. McGrath a 24.hu szerint emlékeztetett, hogy korábban volt hasonló ügy a civil társadalommal szemben, aminek végén az Európai Bíróság elítélte a magyar törvényt, a kormány pedig vissza is vonta azt. Felhozta a szuverenitásvédelmi törvényt is, ami a Bizottság szerint több uniós szabályt is megsért, ezért per is indult az Európai Bíróságon. Azzal zárta, hogy nyomon követik a fejleményeket, és nem fognak habozni lépéseket tenni.

Az Európai Néppárt nevében a tiszás Tarr Zoltán szólalt fel, ő elmondta, nem akartak a mai ülésen is az Orbán-rezsimről beszélni. Szerinte egyre többen állnak a Tisza mellé, a magyar kormány pedig érzi a vesztét és tétet emel. „Egy bukásra ítélt rezsim kapaszkodik a hatalomba”– mondta. A Telex szerint azt mondta, a kormány a NER fényűzéséről és a megélhetési válságról próbálja elterelni a figyelmet. A tervezet „újabb putyini eszköz”, hogy „a Fidesz-csatlósok önkényesen idegen ügynöknek bélyegezzenek bárkit”, megalapozott gyanú nélkül. Célja a kritikus hangok elhallgattatása és a megfélemlítés, ami súlyosan veszélyezteti a választások tisztaságát, ha megvalósul.

A Szociáldemokraták nevében a DK-s Molnár Csaba úgy kezdte a mondandóját, hogy „a kormány szerint nem az a baj, hogy szétlopták az országot, hanem az, hogy az újság ezt megírja”. Azt mondta, ha mindezt meg lehet tenni, ha be lehet tiltani a szabad sajtót és az ellenvéleményt egy uniós országban, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy létezik-e még az Európai Unió.

A Patriótákat képviselve a fideszes Dömötör Csaba szólalt fel, aki örült, hogy lehet az átláthatóságról vitatkozni a házban, mert szerinte eddig ezt nem lehetett. Dömötör ezután a USAID-ről kezdett beszélni, mondván, az Európai Bizottság a USAID mintájára „liberális baloldali csoportokat pénzel, amelyek politikai tevékenységet végeznek, főleg választások idején”.

Mennyire alulról jövő az a civil szervezet, amely napokig sem tud az amerikai demokrata párt pénze nélkül működni.

– mondta Dömötör. A Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna bevédte Orbánt, aki szerinte a külföldi befolyást akarja megállítani. Sőt: felszólította a magyar kormányt, menjen tovább ezen az úton: „De ez még kevés, mert a globalisták korlátozzák a véleménynyilvánítást, ez ellen is fel kell lépnünk, hiszen Magyarország örökké szabad.”

A magyarországi jogállamisági jelentéstevő, a holland zöldpárti képviselő, Tineke Strik szerint Orbán Viktor az orosz stílusú elnyomást akarja behozni, az európai értékek terjesztői ellen akar fellépni. Párttársa, a magyar kormánnyal gyakran kritikus német Daniel Freund azt mondta: „Arra várunk, hogy Orbán úgy imitálja Putyint, hogy az ellenzéki politikusok kiessenek az ablakon? Attól tartok, ez már nincs olyan messze.”

A hvg.hu szerint sok EP-képviselő amellett, hogy a magyar kormányt bírálta, az Európai Bizottság és a tagállamok határozottabb fellépését várta el. Akár a pénzek teljes befagyasztásával, illetve Orbán Viktor és a magyar kormány szavazati jogának megvonásával.