Titkos szavazással megválasztotta a Parlament Polt Pétert az Alkotmánybíróság elnökének. Polt 134 igen szavazatot kapott, 13-an szavaztak nemmel.
A DK már előre közölte, hogy nem veszi fel a szavazólapot, más ellenzéki képviselők máshogy tiltakoztak. Poltra két érvénytelen szavazat érkezett.
A Parlamentből kitiltott, ezért külön helyiségben szavazó Hadházy Ákos káromkodva üzent:
Tordai Bence ennél visszafogottabb volt:
A szavazáson az MSZP sem vett részt.
Polt Péterből az utolsó pillanatban lett alkotmánybíró: a törvény értelmében nem lehet megválasztani azt, aki betöltötte a 70. életévét, márpedig Polt szeptember 6-án lesz 70.
12 évre választották meg alkotmánybírónak május 20-án, eddig tart az elnöki kinevezése is, ha nem mond le előbb.
Polt legfőbb ügyészként a Fidesz golyófogója volt, a NER kiépülését számos intézkedése, illetve annak hiánya segítette, a trafikmutyitól az Elios-botrányon át több uniós támogatást érintő korrupciógyanús ügyig lehetett neki hálás a Fidesz, amelynek Polt korábban tagja volt.
Kozma Ákost megválasztották az Alkotmánybíróság tagjának, ő is 134 igen szavazatot kapott. Kozmát 2019-ben nevezték ki az alapvető jogok biztosának, előtte a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettes volt. Kozma ombusdmani munkáját több kritika is érte.
A titkos szavazáson megválasztották Nagy Gábor Bálintot is legfőbb ügyésznek, ő is 134 igen szavazatot kapott. A mandátuma 9 évre szól azzal, hogy mindaddig ő a legfőbb ügyész, amíg nem tudnak helyette mást választani kétharmaddal.
A szavazás után mindhárman esküt tettek, majd sorra gratuláltak nekik a kormánypárti politikusok illetve a köztársasági elnök.
Már át is ment Kósa Lajos javaslata a keresztnévválasztásról. Ezután egy sor keresztnevet törölhetnek még adható keresztnevek listájáról. A javaslatnak volt kétharmados része is, az bőven, több, mint 150 szavazattal ment át.
Létrejön egy új közalapítvány is, az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, a többi között ezzel akarják hazahozni a külföldön dolgozó tudósokat. Önálló közalapítvány lett a járműipari tesztpályát működtető ZalaZONE is.
Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat zárószavazását a kormány kezdeményezésére elhalasztották. Ezt nem indokolták külön az ülésen. Előtte a módosítókat végigszavazgatták.
A zárószavazást azután halasztották el, hogy a héten kiderült,
Átment az állampolgárság felfüggesztéséről szóló Halász János-féle javaslat is. Azt abban a formában szavazták meg, ahogy a Törvényalkotási Bizottság átírta.
Megszavazták a helyi önazonosságról szóló törvényjavaslatot is, ami miatt sokan attól tartanak, hogy a lakásuk értéke csökken. A Törvényalkotási Bizottság kivetette belőle azt a részt, hogy a települések a kívánt lakosságszámot is meghatározhassák. A javaslatot benyújtó Navracsics Tibor miniszter korábban arról beszélt, az az igazi veszély, ha túl drágák maradnak az ingatlanok.
Egy újabb törvényjavaslat zárószavazását halasztott el a kormánytöbbség, ez az ország versenyképességének javításáról szólt.
Újra megszavazták a Sulyok Tamás köztársasági elnök által visszaküldött törvényjavaslatot, ez a veszélyhelyzet alatt hozott rendeleteket emeli törvényi szintre, és a védett erdők tarvágását is lehetővé teszi.
A képviselők többsége megszavazta azt is, hogy néhány kivételtől eltekintve lehessen készpénzzel fizetni.
Eddig csak a Fidesz „belső alkotmánybíróságát” vezette, most a valódit fogja. Polt Péter a korhatár eltörlése után lépett be a Fideszbe, volt egyéni képviselőjelölt, az MSZP–SZDSZ-koalíció pofozógépe. 2010 után olyan ügyekből nem lett semmi, mint az Elios, a trafikmutyi, a belvárosi ingatlanbotrány vagy a Híd a munka világából program.
„Képzeljük el, hogy valakit Nagy Oráliának hívnak. A névkombináció másodlagos jelentése aggasztó.”
Olyan szavak jelenhetnek meg a törvényben, ami Halásznak eszébe sem jutott. Ettől persze még gumiszabály az egész.
Biztos benne, hogy legfeljebb átmenetileg csökkennek a lakásárak a törvénytervezete miatt.
Rekordhiány jött össze május végéig. Ezért megemelik az éves hiánycélt, az elmaradó uniós pénzek és Orbán osztogatása miatt kétszer több devizakötvényt is kell eladni, mint eredetileg tervezték.
A májusi éves infláció 4,4 százalék volt, az élelmiszerek éves alapon 5,9, az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal drágultak. A gázár 11 százalékkal nőtt.