Amerika iráni nukleáris létesítményeket támadott, Irán az izraeli repteret lövi
Link másolása
Facebook
X (Twitter)
Tumblr
LinkedIn
Magyar idő szerint vasárnap hajnalban Donald Trump kiadta a parancsot három kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítmény megtámadására.
Az amerikai gépek már elhagyták a légteret, de Trump szerint Iránnak most békét kell kötnie, különben a jövőben Amerika nagyobb támadásokat is indíthat.
Az iráni külügyminiszter felháborítónak tartja a támadást, az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését sürgeti, és fenntart minden lehetőséget Irán szuverenitásának megvédésére.
Délelőtti sajtóhírek szerint Irán csapásokat indított Izrael ellen.
26
poszt
Legújabbak elöl
Régiek elöl
Oroszország elítélte az amerikai támadást
Oroszország is megszólalt az amerikai támadással kapcsolatban. A Szergej Lavrov vezette orosz külügyminisztérium közleményt adott ki, amiben határozottan elítélte a légicsapásokat.
Azt írták, bármilyen érvvel is támasztják alá, egy szuverán állam ellen indított támadás mindig súlyosan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait is. „Különösen aggasztó, hogy a csapásokat egy olyan ország hajtotta végre, ami az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja.”
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
Fotó:
HARUN OZALP/Anadolu via AFP
Oroszország szerint a támadás pontos következményeit még fel kell mérni, de az már most is nyilvánvaló, hogy veszélyes eszkaláció kezdődött. „Az ENSZ Biztonsági Tanácsának reagálnia kell a történtekre, az Egyesült Államok és Izrael konfrontatív fellépéseit kollektíven el kell utasítani.”
Oroszország felszólította a feleket az agresszió beszüntetésére és sürgette a helyzet politikai és diplomáciai rendezését.
Az iráni külügyminiszter Moszvába utazik, hogy Putyinnal tárgyaljon
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Moszkvába utazik, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon. A megbeszélést hétfőre ütemezték be, de Aragcsi azt mondta, még ma az orosz fővárosba utazik.
Aragcsi pénteken még Genfben tárgyalt a német, a brit és a francia külügyminiszterrel, valamint az EU kül-, és biztonságpolitikai főképviselőjével. A tárgyaláson mindössze annyira jutottak a felek, hogy folytatni fogják a párbeszédet. Az iráni külügyminiszter ugyanakkor világossá tette, hogy Irán védelmi képességei nem képezhetik tárgyát a tárgyalásoknak.
Abbász Aragcsi
Fotó:
OZAN KOSE/AFP
Bár Oroszország idén stratégiai partnerségi megállapodást kötött Iránnal, a dokumentumban nincsen kölcsönös katonai segítségnyújtásról szóló rendelkezés. Ezért amióta Izrael megtámadta Iránt, az oroszok csak csendben figyeltek és vártak. Putyin ugyan múlt héten felajánlotta Trumpnak, hogy közvetítene a felek között, az amerikai elnök elvileg helyretette orosz kollégáját. Azt mondta Putyinnak, hogy „előbb rendezd el a saját dolgaidat, rendezd el Oroszországot, oké? Utána foglalkozhatsz ezekkel az ügyekkel is.”
Trumpék a briteket előre értesítették a támadásról, a németek viszont nem
A brit kormány szerint az amerikai kormány már a támadás előtt értesítette őket a terveiről. Erről Jonathan Reynolds brit gazdasági- és kereskedelmi miniszter beszélt a Sky Newsnak. Reynolds azt mondta, a brit hadsereg nem vesz részt a támadásban, és arra irányuló kérést sem kaptak, hogy engedélyezzék az Indiai-óceánon található katonai támaszpontjuk használatát. Ugyanakkor katonai eszközöket telepítettek a térségbe, és minden szükséges intézkedést megtesznek szövetségeseik védelmében.
Keir Starmer brit miniszterelnök az amerikai támadás után Trumpék narratíváját követte. Azt mondta, hogy az amerikaiak lépéseket tettek az iráni atomprogram fenyegetésének enyhítésére, és felszólította Iránt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump
Fotó:
SAUL LOEB/AFP
Ellentétben a britekkel, a németeket viszont nem értesítették az amerikaiak. A Spiegel információi szerint Friedrich Merz kancellár csak az amerikai csapások végrehajtása után kapott értesítést Trumpéktól.
A dél-koreai elnök a közel-keleti helyzet miatt visszamondta a NATO-csúcson való részvételét
Lee Jae-myung dél-koreai elnök nem lesz ott a június 24-25-ei hágai NATO-csúcson. Az államfő belpolitikai problémák mellett a közel-keleti helyzet bizonytalanságára hivatkozva mondta vissza a részvételt.
Lee Jae-myung
Fotó:
ANTHONY WALLACE/AFP
Ugyan Dél-Korea nem tagja a NATO-nak, a csúcstalálkozóra a dél-koreai elnököt is meghívták. Rajta kívül Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és az ausztrál-, a japán- és az új-zélandi miniszterelnököt hívták meg, mint nem NATO-tagország vezetőjét. Közülük előzetesen csak Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök jelezte, hogy nem vesz részt az eseményen.
A külügyminiszter arra kérte a Közel-Keleten tartózkodó magyarokat, hogy regisztráljanak a konzuli védelemre. Mert „a közel-keleti háborús helyzet egyre súlyosbodik”.
Szijjártó Péter
Fotó:
ATTILA KISBENEDEK/AFP
Szijjártó mostani posztja az első nyilvános kormányzati megszólalás, Orbán Viktor miniszterelnök vagy Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter továbbra is látványosan hallgat az amerikai támadással kapcsolatban.
Az Iráni Forradalmi Gárda szerint Amerika nem kerülheti el a támadások következményeit
Folytatódnak az Izrael elleni támadások, válaszcsapásokkal készül Irán, közölte az Iráni Forradalmi Gárda. Azt írták, célpontjaik között lesznek az izraeli infrastruktúra, a stratégiai központok és az egyéb érdekeltségek területei.
Az alakulat közölte, az iráni nukleáris programot nem lehet egy támadással megsemmisíteni, az Egyesült Államok pedig nem kerülheti el a légicsapások következményeit. Azt írták, Iránt nem félemlítheti meg sem Izrael, sem az Egyesült Államok.
A fegyveres alakulat közleményében arról írt, hogy az Egyesült Államok az agresszió frontvonalába került azzal, hogy megtámadta az iráni nukleáris létesítményeket. Az alakulat szerint az amerikai közel-keleti támaszpontok sebezhetők pontoknak számítanak.
Irán szerint nem tudnak visszatérni a tárgyalóasztalhoz, ha egyszer soha sem álltak fel onnan
Miután az Egyesült Királyság és az EU számos vezetője arra szólította fel Iránt, Izraelt és az Egyesült Államokat, hogy üljenek vissza a tárgyalóasztalhoz, az iráni külügyminiszter azzal reagált az X-en, hogy nem ők döntöttek a tárgyalóasztal felrobbantása mellett.
„A múlt héten az Egyesült Államokkal tárgyaltunk, amikor Izrael úgy döntött, felrobbantja azt a diplomáciát. Ezen a héten az EU-val tárgyaltunk, amikor az Egyesült Államok úgy döntött, hogy felrobbantja azt a diplomáciát. Milyen következtetést kéne levonni?” – teszi fel a kérdést Abbász Aragcsi.
Szerinte a britek és az EU külügyi képviselője arra jutott, hogy Iránnak vissza kéne térnie a tárgyalóasztalhoz, de „hogy térhetne vissza Irán valahova, amit el sem hagyott, ráadásul a részéről fel sem robbantotta?”
Közel kilencven izraeli került kórházba az iráni csapások miatt
Nyolcvanhat embert szállítottak kórházba sérülésekkel a vasárnap hajnali iráni támadások következtében Izraelben, írja a CNN. A legtöbben csak enyhén sérültek meg, halálos áldozatokról egyelőre nincs hír. Mióta Izrael csapásokat mért Iránra június 13-án, az iráni válaszcsapások miatt közel háromezer izraeli került kórházba.
Fotó:
MOSTAFAF ALKHAROUF/Anadolu via AFP
Az iráni csapások közül több is izraeli lakóövezetet talált el, több épületet is átlyukasztottak a rakéták. A hatóságok továbbra is a romok között keresik Tel Aviv egyik lakónegyedében a rakéták darabjait.
Európa reagál, újra tárgyalóasztal mellett szeretnék látni a feleket
Az európai vezetők többsége önmérsékletre próbálja felszólítani a feleket. António Costa, az Európai Tanács elnöke arra kérte a feleket, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi szabályokat és a nukleáris biztonságra vonatkozó törvényeket. „A diplomácia továbbra is az egyetlen megoldás, hogy békét és biztonságot teremtsünk a közel-keleti térségben. Túl sok civil válhat áldozatává a további eszkalációnak” – írta, hozzátéve, hogy az Európai Unió továbbra is együttműködik a felekkel, hogy elősegítsék a békés megoldást a tárgyaló asztaloknál.
Az EU külügyi képviselője, Kaja Kallas arról posztolt, hogy nem szabad engedni Iránnak, hogy atombombát fejlesszen, mivel az szerinte fenyegeti a nemzetközi biztonságot. „Arra kérem az összes felet, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és akadályozzák meg a további eszkalációt” – írta, és azt ígérte, az EU külügyminiszterei hétfőn megvitatják a helyzetet.
Kaja Kallas
Fotó:
DURSUN AYDEMIR/Anadolu via AFP
Pénteken az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi még Genfben tárgyalt a német, a brit és a francia külügyminiszterrel, valamint az EU kül-, és biztonságpolitikai főképviselőjével. A tárgyaláson mindössze annyira jutottak, hogy folytatni fogják a párbeszédet. Az iráni külügyminiszter a megbeszélésen világossá tette, hogy Irán védelmi képességei nem képezhetik tárgyát a tárgyalásoknak.
A brit miniszterelnök arról beszélt, hogy szerinte Donald Trumpék lépéseket tett az iráni atomprogram fenyegetésének enyhítésére. „Irán nukleáris programja súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra. Soha nem engedhetjük meg, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen. Az Egyesült Államok lépéseket tett e fenyegetés enyhítésére.”
Több elemző szerint az Egyesült Államok részvétele a konfliktusba bizonytalan helyzetet teremt az amúgy sem túl stabli Közel-Keleten. Kérdés, hogy a csapásokra hogyan reagál Irán (ha reagál egyáltalán, ami azért eléggé valószínű). A CNN-nek nyilatkozó elemzők két-három fő lehetőséget azonosítottak: a diplomáciait és a katonai vagy gazdasági válaszcsapást.
Fotó:
ALEX WONG, -/AFP
A diplomáciai az, amit az Egyesült Államok és szövetségesei is kívánatosnak tartanak - éppen ezért kérdéses, a konzervatív iráni vezetés hajlandó lesz-e fejet hajtani a támadói előtt. Mindazonáltal könnyen előfordulhat, hogy ez lehet az egyetlen módja az iráni rezsim megmentésére. Amos Yadlin, az izraeli katonai hírszerzés egykori vezetője azt mondta, Irán kérheti a háború befejezését, de valószínűleg csak akkor érhetne el bármit is, ha teljesen lemond az urándúsításról. Az is előfordulhat, hogy Irán kilép az ENSZ nukleáris fegyverekről szóló szerződéséből, amely alapján vállalta, hogy nem fejleszt atombombát. Az elemzők becslései szerint azonban Irán legalább 1-2 évig nem tud még bombát építeni.
A katonai válaszcsapás azt jelentené, hogy az eddigi izraeli célpontokon túl Irán a jövőben az Egyesült Államok bázisait és egyéb érdekeit is támadhatja a teljes régióban. Ez akár az Egyesült Államok szövetségeseire is kihathat, a SkyNewsnak nyilatkozó elemzők szerint ezért is lehet az, hogy bár az Egyesült Királyság szóban elismerte az amerikai csapásokat, igyekezett hangsúlyozni, hogy konkrétan nem vett részt bennük.
Fejfájást okozhat az is, ha Irán úgy dönt, lezárja azt a Hormuzi-szoros, amely az olajkereskedelem egyik fontos útvonalának számít. „Ez az energiaárak emelkedését fogja eredményezni, hatással lesz az egész világgazdaságra” – mondta a CNN világpolitikai elemzője, Barak Ravid. Egy másik elemző szerint egy esetleges olajsokkal a infláció is az egekbe szökhet. Irán azzal számolhat, ezzel akár alá is áshatja Trump gazdasági programját.
Putyin egyelőre távolról figyeli, ahogy elbukik a szövetségese
Mióta Izrael megtámadta Iránt, az oroszok csendben figyelnek és várnak. Legfeljebb elítélhetik az izraeli agressziót, és felajánlhatják a közvetítői szolgálataikat. Erre az idei év Vlagyimir Putyin és Donald Trump közti első hívásokban ki is tértek, most azonban nem sok esély mutatkozik rá.
Trump a múlt hét végi, a háború kitörése utáni telefonhívásban elvileg helyre is tette Putyint. Trump azt mondta, Putyin „felajánlotta, hogy közvetítene. Azt válaszoltam: »Előbb rendezd el a saját dolgaidat, rendezd el Oroszországot, oké? Utána foglalkozhatsz ezekkel az ügyekkel is«.”
Putyin szempontjából ez nemhogy nem több a semminél, Trump szavait nyílt megaláztatásként is értékelheti. A maximum, hogy úgy tesz, mint aki nem tehetetlen, hanem azért nem cselekszik, mert nem is áll szándékában.
Keir Starmer: Iránnak vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz
A brit miniszterelnök követi az Egyesült Államok narratíváját, szerinte Donald Trumpék lépéseket tett az iráni atomprogram fenyegetésének enyhítésére. „Irán nukleáris programja súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra. Soha nem engedhetjük meg, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen. Az Egyesült Államok lépéseket tett e fenyegetés enyhítésére.”
Fotó:
JORDAN PETTITT/AFP
Starmer szerint a közel-keleti helyzet "továbbra is ingatag, és a régió stabilitása prioritást élvez. Felszólítjuk Iránt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és dolgozzon a diplomáciai megoldáson a válság lezárása érdekében."
Pénteken az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi még Genfben tárgyalt a német, a brit és a francia külügyminiszterrel, valamint az EU kül-, és biztonságpolitikai főképviselőjével. A tárgyaláson mindössze annyira jutottak, hogy folytatni fogják a párbeszédet. Az iráni külügyminiszter a megbeszélésen világossá tette, hogy Irán védelmi képességei nem képezhetik tárgyát a tárgyalásoknak.
Hőjeleket észleltek az egyik nukleáris célpont közelében, de elvileg nem nőtt a sugárzás
A NASA szerint vasárnap reggel két hőjelet is észleltek az amerikaiak által megtámadott Fordo nukleáris létesítmény közelében. A június 13-i izraeli csapás óta a rendszer nem regisztrált más hőjeleket.
Az ENSZ nukleáris megfigyelőszervezete (NAÜ) közölte, hogy az amerikai célpontok környékén tudomásuk szerint nem emelkedett a sugárzás szintje. A NAÜ ígérte, amint több információval rendelkeznek, részletezni fogják a helyzetet.
Ezeket a létesítményeket lőtte Amerika, Irán szerint nincs nagy baj
Donald Trump azt mondta, három kulcsfontosságú helyszínt támadtak: Fordót, Iszfahánt és Natanzt. Az iráni atomprogram egyik legfontosabb helyszíne Fordo, ahol jóval a föld alatt, a hegyekben dúsítanak uránt. A helyszínről nem sokat tudni, Izrael által évekkel korábban ellopott iratok alapján megy a tippelgetés a Kom városa környékén található létesítményről.
Izrael Irán elleni támadása ennek kiiktatása nélkül nem igazán érhetett volna cél, azonban olyan fegyverrel, amely képes volt megsemmisíteni Izrael nem rendelkezett. Trump többször is elismételte, hogy a mostanihoz hasonló támadást az amerikai hadseregen kívül egyik sem tudott volna végrehajtani.
Natanz a fővárostól délre található, itt Fordónál kevésbé mélyebben zajlik az urándúsítás. Elemzések szerint itt fejleszthetik és szerelik össze az urándúsításhoz szükséges centrifugákat, amelyekkel nukleáris üzemanyagot készítenek az uránból.
Iszfahánban, az ország közepén található az ország legnagyobb nukleáris kutatási központja. A létesítményt Kína támogatásával építettek 1984-ben, több mint háromezer dolgozhat ott, vélhetőleg ez az iráni atomprogram központja.
Az iráni tisztségviselők megerősítették a támadásokat, azonban szerintük Trump hazudik, amikor arról beszél, hogy a létesítményeket „megsemmisítették” volna az amerikaiak. „Az érintett területek nagy része a föld felett volt, és teljes mértékben helyreállítható” – mondta az állami hírügynökségnek Manan Raeisi, Kom városának képviselője. (CNN)
Irán több izraeli helyszínt, köztük a Ben Guiron repülőteret vette célba, állítja az iráni állami televízió. A jelentések szerint a célpontok között vannak katonai támaszpontok, parancsnoki és irányító központok, továbbá egy biológiai kutatóközpont. Az Iszlám Forradalmi Gárda közölte, a támadást nagy hatótávolságú rakétákkal hajtották végre.
Izrael közölte, hogy a vasárnapi iráni támadásokba tizenhatan megsérültek, és kórházba kellett szállítani őket. Nem sokkal később a hadsereg közölte, az izraeli lakosság az ország több részén biztonságban elhagyhatja az óvóhelyeket. Az izraeli légierő ezzel párhuzamosan megkezdte a támadását több nyugat-iráni katonai célpont ellen. A hadsereg közölte, iráni rakétaindítókat is támadtak. (BBC)