Véget ért a hágai NATO-csúcs legfontosabb tárgyalása, a tagállamok vezetőinek háromórás tanácskozása. A nagy várakozással övezett csúcstalálkozón elfogadták az előzetesen leegyeztetett új vállalást, az amerikai elnök követelését, ami szerint a tagállamoknak 2035-ig el kell érniük, hogy a GDP 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítják.

A csúcstalálkozó végén – állítólag amerikai kérésre – rövidre szabott közös nyilatkozatot adtak ki az állam- és kormányfők, amely szerint a tagállamok „éves terveket” nyújtanak be, amelyek bemutatják „a cél eléréséhez vezető hiteles, fokozatos utat”, 2029-ben pedig átfogóan értékelik az eredményeket. Az ötpontos nyilatkozat tartalmaz egy mondatot is, amely megerősíti a 32 ország „megingathatatlan elkötelezettségét a közös védelem mellett, ahogyan azt a Washingtoni Szerződés 5. cikkelye rögzíti – miszerint egy tag elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül.”

A dokumentum további támogatást ígér Ukrajnának, és megjegyzi, hogy Ukrajna „biztonsága hozzájárul a miénkhez is”, ugyanakkor nem ítéli el közvetlenül Oroszországot. Viszont Oroszország kapcsán meg kell jegyezni, hogy bár Orbán Viktor szerint nem jelent valós fenyegetést a NATO-ra, a közös nyilatkozat másként fogalmaz, a védelmi kiadások növelését ugyanis (részben) az Oroszország jelentette fenyegetéshez köti, egész pontosan így:

„Az összetett biztonsági fenyegetésekkel és kihívásokkal szemben egységesen fellépve – különösen az Oroszország által jelentett hosszú távú fenyegetéssel az euroatlanti biztonságra és a terrorizmus tartós veszélyével szemben – a szövetségesek vállalják, hogy 2035-ig évente a GDP 5%-át fordítják alapvető védelmi szükségletekre, valamint a védelemmel és biztonsággal kapcsolatos kiadásokra.”

Öt százalék(szerűség)

Nem Donald Trump az első amerikai elnök, aki a védelmi kiadások növelését kéri a szövetségeseitől, de ezen a téren kétségkívül ő a legsikeresebb, hiszen a 2014-ben vállalt 2 százalékos kötelezettséget most sikerült jelentősen emelni. Már előző elnöksége során is nyomasztotta ezzel a szövetségeseit, lényegében eredményesen, mert a védelmi kiadások általános szintje nőtt, de Trump továbbra sem volt elégedett. Előző elnöksége alatt mindössze hat tagállam teljesítette a 2%-os célt, ám a NATO adatai szerint 2024-re 23 tagállam elérte ezt a küszöböt. Bár néhány ország messze túlteljesíti a célt – például Lengyelország, Észtország, az Egyesült Államok, Lettország és Görögország –, olyan nagy gazdaságok, mint Kanada, Spanyolország és Olaszország, továbbra is jelentősen elmaradnak a vállalt hozzájárulástól.

Az 5%-os célt eddig egyetlen NATO-tag sem érte el, és valószínű, hogy többen most sem sietnek eljutni erre a szintre.A célkitűzés egyébként úgy áll össze, hogy a GDP 3,5%-át a „tiszta” védelmi kiadásokra kellene fordítani, míg további 1,5%-ot védelemhez kapcsolódó projektekre, például infrastruktúrára, a kiberhadviselési képességek és a hírszerzés fejlesztésére.Utóbbi kategória meghatározása annyira homályos (infrastruktúra alatt értik például hidak, utak, vasutak építését is), hogy könnyen értelmetlenné válhat, a gyakorlat fogja megmutatni, mennyire veszik komolyan a tagállamok. Szakértők szerint kérdéses, hogy mennyi ténylegesen katonai célokra használható infrastruktúra épül, és hány százalékot „oldanak meg” kreatív könyveléssel.

Így végső soron kompromisszumos megoldás született: az USA nyomása ellenére nem került be egyetlen, mindenki számára kötelező 5 %-os küszöb, hanem sávos rendszer (3,5 %+1,5 %) született, többéves végrehajtási tervvel – így az amerikaiak láthatóan több európai pénzügyi elköteleződést értek el, amivel Pete Hesgeth védelmi miniszter nyilatkozata alapján elégedettek is.

A megoldás a kevesebbet költő országokat sem taszítja az államcsőd szélére, mert nem egy gazdaságilag teljesíthetetlen küszöbértéket kell elérniük azonnal, hanem fokozatosan tudnak emelni, így nem kerülnek veszélybe a szociális kiadásaik vagy a költségvetési stabilitásuk. A 1,5 %-os kategória pedig lehetővé teszi, hogy például az EU–NATO közös infrastruktúra-projektek is beszámítsanak a cél elérésébe.

Bár jól hangzik a közös nyilatkozat, a fő kérdés az lesz, hogy az ígéretek valóra válnak-e, és ha igen, mikor. Hivatalosan egy ország kivételével mindenki belement az emelésbe. Spanyolország előre jelezte, nem fog részt venni az 5 százalékos vállalásban. Ők most a 2 százalékot sem érik el, és külön megállapodást kötöttek a szövetséggel. Donald Trump azonnal kommentálta a bejelentést, közölve, hogy míg a spanyoloknak igenis el kellene érniük az 5 százalékot, az Egyesült Államoknak nem kell, ők épp eleget költöttek már az európaiak védelmére.

Korábban Orbán Viktor arról beszélt, hogy„az lenne a jó, ha a GDP 2 százalékát sem kellene befizetnünk, mert bár vért izzadtunk, eddig kipréseltük magunkból. Ha az arányt tényleg fel kell emelni, az tüdőn lövi a magyar gazdaságot, megfektet minket, akkor az fél hadigazdálkodás”,ám a közös nyilatkozatot most aláírta.

Trump nem hisztizett

Bár nehezen hasonlítható 32 tagállam közös vállalásához, a szövetség jövője szempontjából az is fontos eredménye a hágai csúcsnak, hogy Donald Trump – egy előzetes cliffhangeres üzengetés után – elkötelezte magát a tagok kölcsönös segítségnyújtásáról szóló 5. cikkely mellett. Kedden, a NATO csúcsra érkezése előtt még azt mondta, az 5. cikkelyhez való elkötelezettsége attól függ, hogyan értelmezik azt, de további részleteket nem árult el. Repülés közben már azt mondta, „majd egy nagyon pontos definíciót adok az ötös cikkelyre, ha odaértem, nem egy repülőgépen akarom ezt megtenni”. Végül a csúcstalálkozó sajtónyilvános részén úgy fogalmazott: „Teljes mértékben mellettük állunk.”

A kölcsönös védelem megkérdőjelezése is visszatérő gondolata az amerikai elnöknek: Trump régóta ingadozik azzal kapcsolatban, hogy betartaná-e az 5. cikkelyben foglalt garanciát. 2017-ben, az első NATO-csúcsán nem volt hajlandó egyértelműen kijelenteni, hogy az Egyesült Államok ragaszkodik a szerződéshez. Egy hónappal később visszakozott, és azt mondta: „Természetesen ott vagyunk, hogy védelmet nyújtsunk”, majd hozzátette: „Igen, teljes mértékben elkötelezném magam az 5. cikkely mellett.”

Abban, hogy Trump hangulatát kordában sikerült tartani, nagy szerepe volt Mark Rutte NATO-főtitkárnak, aki sikeresen tudott az amerikai elnök szája íze szerint kommunikálni, ráadásul közben a teljes nemzetközi sajtó előtt dicséretáradatot zúdított rá, megköszönve neki, hogy az európaiak többet költhetnek: „Trump elnök úr, kedves Donald, ezt a változást neked köszönhetjük. A te vezetésed már eddig is 1000 milliárd dollárnyi többletkiadást eredményezett az európai szövetségesek részéről 2016 óta, és a mai döntések további ezermilliárdokat hoznak közös védelmünkre – erősebbé és igazságosabbá téve a kiadások megosztását Amerika és szövetségesei között.” Hozzátette Trump visszatérő mondatát is a NATO-terhek megoszlása kapcsán: „Túl hosszú ideig egy szövetséges, az Egyesült Államok viselte túl nagy mértékben ennek a kötelezettségvállalásnak a terhét. Ez ma megváltozik.”

A NATO-csúcs legfontosabb része ezzel véget ért, bilaterális találkozókkal, szakmai rendezvényekkel folytatódik az esemény. Folytatás jövőre Isztambulban.