• Az idei NATO-csúcstalálkozót június 24-25-én rendezik Hágában. 32 tagállam és több mint egy tucat partnerállam vezetője utazik Hollandiába, de az esemény egyetlen emberről fog szólni: Donald Trumpról.
• A nemzetközi helyzet egyre fokozódik: amellett, hogy továbbra is véres háború dúl Ukrajnában, az amerikaiak is beszálltak Irán bombázásába, és hogy a meghirdetett tűzszünetből mi lesz, az ebben a pillanatban még nem egyértelmű.
• Az Egyesült Államok arra ösztönzi szövetségeseit, hogy a GDP 5%-ára növeljék katonai kiadásaikat. Ez számos tagország számára totális képtelenség. Vannak, akik még nem teljesítik a 2014-es célt sem, ami szerint a GDP 2%-át kellene védelemre fordítani.
• Európának fel kell készülnie arra is, hogy Trump ismét megkérdőjelezi a NATO hasznosságát az Egyesült Államok számára – ahogy azt az első elnöki ciklusában is tette –, és ez újabb kétségeket vethet fel a szövetség jövőjét illetően.

Trump agyi kapacitásaira szabják a csúcsot

A hágai NATO-csúcs legfontosabb megbeszélése csupán három órán át fog tartani, és a csúcsnyilatkozatot is jelentős mértékben redukálták. Ha sikerül elfogadni, akkor csak öt bekezdésből fog állni, állítólag az amerikaiak kifejezett kérésére. Ehhez hozzájárul, hogy a legfontosabb kérdésben (a védelmi kiadások növelésében) nincs konszenzus a résztvevők között, és az is, hogy Trump tudvalevően csak rövid ideig tud egy dologra figyelni, és legendásan utálja a hosszú megbeszéléseket. Márpedig ha valamit mindenki el akar kerülni Hágában, az az, hogy magára haragítsa Donald Trumpot.

A NATO-csúcs egyébként a holland AD számításai szerint a valaha volt legdrágább ilyen esemény lesz: a hágai World Forumban tartott kormányfői és államfői szintű hivatalos munkamegbeszélésre 2,5 órát szánnak a NATO által körbeküldött hivatalos program alapján. A NATO-csúcs teljes szervezési költségét 183,4 millió euróra becsülik, ez így percenként több mint 1 millió eurót jelent. Az előző csúcstalálkozókon – Washingtonban, Vilniusban és Madridban – a vezetők rendre három ilyen szintű ülést tartottak, most a konfliktusok elkerülése érdekében csak egyet mert bevállalni Mark Rutte főtitkár.

Hétfőn külön bejelentette a Fehér Ház, hogy Trump elmegy Hágába. Korábban ez nem volt teljesen biztos, de így is benne van a pakliban, hogy a múlt heti G7-csúcshoz hasonlóan idő előtt távozik. „Annyira megromlottak a kapcsolatok Európával, mióta Trump visszatért a Fehér Házba – elsősorban a kereskedelmi vámok és más viták miatt –, hogy néhány héttel ezelőtt még az sem volt biztos, hogy egyáltalán eljön” – mondta egy magas rangú diplomata a BBC-nek. Hozzátette: ha Irán eszkalálja a helyzetet, könnyen lehet, hogy az amerikai elnök az utolsó pillanatban mégis úgy dönt, hogy inkább Washingtonban marad.

Védelmi kiadások

A legfontosabb téma a védelmi kiadások növelése. A tervek szerint a védelmi kiadások elvárt szintjét 2-ről 5 százalékra emelik. Donald Trumpnak ez évek óta fő témája, előző elnöksége során is nyomasztotta vele a szövetségeseit, lényegében sikeresen, de továbbra sem elégedett. Akkoriban mindössze hat tagállam teljesítette a 2%-os célt, ám a NATO adatai szerint 2024-re már 23 tagállam elérte ezt a küszöböt. Bár néhány ország messze túlteljesítette a célt – például Lengyelország, Észtország, az Egyesült Államok, Lettország és Görögország –, olyan nagy gazdaságok, mint Kanada, Spanyolország és Olaszország továbbra is elmaradnak a vállalt hozzájárulástól.